Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
végső eventual
végső extreme
végső final
végső finishing
végső last-ditch
végső outside
végső supreme
végső terminal
végső ultimate
végső alkal... end use
végső ár last bid
végső ellen... final check...
végső esetb... failing all...
végső esetb... in the last...
végső eszkö... resource
végső eszkö... to be drive...
végső eszkö... to go to ex...
végső felha... end use
végső fok extreme
végső fokon... eventually

Magyar Magyar Német Német
végső küzde... Endlampf (r...
végső száml... Schlußrechn...
végszó (szí... Stichwort (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vegs

1. Garcilaso (Garci Laso de la V.), spanyol költő, szül. Toledóban 1503., megh. Frejus közelében 1536 szept. 20. Sokat harcolt a törökök ellen és többször járt Olaszországban. A Tunisz elleni háboruban (1535) súlyosan megsebesült. 1536-ban császárát Provenceba kisérte. V. arról nevezetes a spanyol irodalomban, hogy teljesen olasz és latin minták után irta klasszikus tökéletességü verseit. Vannak szonettei, canzonéi, elegiái, eklogái; ez utóbbiak a legnevezetesebbek. Költeményei, melyeket nagyon sokan kommentáltak és kiadtak, újabban a Biblioteca de autores espanoles 32. kötetében jelentek meg.

2. V. György báró, osztrák matematikus, szül. Sagoritzában Krajnában 1756., 1802 szept. 26-án halva találták a Dunában és csak 1811. tudódott ki, hogy V. gyilkos kéznek esett áldozatul. Tanulmányait Laibachban végezte és ezeknek befejezése után előbb hajózási mérnök s később tüzértiszt és mint ilyen tüzériskolai tanár volt, mely minőségében a rendelkezésére álló csekély előképzettségü elemekkel bámulatos eredményeket ért el. A törökök és franciák elleni háborukban tanusított vitézségéért bárói rangot kapott. Nevezetesebb művei: Vorlesungen über die Mathematik (Bécs 1850, 4 köt.); Logarithm., trigon. und andere Tafeln (1783); Logaritm.-trigon. Handbuch (1793); Thesaureus logarithmorum completus (1794); Anleitung zur Zeitkunde (1801); Natürliches Massystem (1802).

3. V., Lope Felix de V. Carpio, spanyol költő, a világ legnagyobb drámairóinak egyike, szül. Madridban 1562 nov. 25., megh. u. o. 1635 aug. 27. Nemes kasztiliai családból származott, Madridban kezdte tanulmányait és már tiz éves korában az alcalai egyetemet látogatta. Legrégibb fenmaradt vígjátékai közül a Verdadero amante címüt már 13 éves korában előadták. 1582. részt vett az Azorok elleni háboruban, 1588. az armadában harcolt; 1585. Valenciába került, ahol szinpadi ismereteit gyarapította. 1595-ig Alba herceg, utóbb Lerma herceg titkára volt, 1605 óta Sessa herceg volt pártfogója és barátja. Aztán V. felváltva élt Madridban, Toledóban, Sevillában és 1610 óta ismét a spanyol fővárosban, a saját házában. 1590 óta egész Spanyolország elismert őt a költők, a szinpad fejedelmének. Cervantes a geniek fénixének nevezte. Mikor 1614. második neje elvesztése után kolostorba lépett, akkor is tovább folytatta titáni drámai munkásságát, élte végéig szakadatlanul. V. termékenysége közmondásos lett. Irt két epopeát: Angelica és La Jerusalem conquistada; öt mitologiai költeményt; négy történelmi költeményt: San Isidro; La Dragontea; La corona trágica; La virgen de la Almudena; egy komikai hőskölteményt: La Gatomaquia; több leiró s didaktikai költeményt; számtalan szonettet, románcot, ódát, elegiát, episztolát és nyolc novellát. Legtöbb művét versben, de sokat prózában is irt. Spanyolország és a művelt világ bámulását szinműveivel vívta ki. A spanyol nemzeti drámának tulajdonképen ő a megteremtője, aki a spanyol nemzeti érzést és a spanyol nép életét a leghűebben tudta visszatükröztetni drámáiban. A mellett mint költő is egyike a legnagyobbaknak. Tárgyköre roppant széles, drámai invenciója csodás, nyelve gazdag, verselése zengzetes. Nevezetes volt V. termékenysége mellett még arról is, hogy mesés gyorsasággal dolgozott. Némelykor egy nap alatt elkészült egy komédiával. A tárgyak, melyeket tragédiáiban, középfaju drámáiban, vígjátékaiban, bohózataiban feldolgozott, rendkivül változatosak. Lehetetlen V. drámai műveinek felsorolását adnunk; csak néhányat említünk meg: La estrella de Sevilla; El mejor alcalde el rey; Los Tellos de Meneses; Fuente Ovejana; El castigo sin venganza; El villano en su rincon; La batalla del honor; La judia de Toledo; Si no vieran las mujeres. V. darabjait, főleg a francia drámairók, nagyon kizsákmányolták. Jelenleg drabjait leginkább Madridban, a Teatro espanolban játsszák, bár az érdeklődés a klasszikus darabok iránt már Spanyolországban is megcsappant. A mi nemzeti szinházunk is előadatta régebben V. Király és pór c. drámáját V. saját kijelentése szerint 1631-ig több mint 1500 komédiát, sok autót, loát és entremesét irt; ezekből mintegy 500 maradt ránk és körülbelül 320 a Comedias (28 köt., Madrid 1604-47) címü gyüjteményében jelent meg. 112 darabot Hartzenbusch adott ki a Biblioteca de autores espanoles 24., 34., 41. és 52. köteteiben. Összes műveit Menéndez Pelayo rendezi sajtó alá a spanyol királyi akadémia megbizásából (1890 óta, Obras de V. cím alatt). E kiadás első kötetében V. kimerítő életrajza is megtalálható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is