Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
vegyület compound

Magyar Magyar Német Német
vegyület Verbindung ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

vegyület

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan anyagokat, melyeket kettő, vagy több kémiai elem meghatározott arányban alkot. Az alkotó elemek egymással kémiai kötésben vannak, melyek egyben szigorúan meghatározzák ezt az arányt. Minden vegyületet le lehet írni kémiai képlettel, melynek több neve is lehet. A félreértések és az egyszerűség kedvéért minden ismert vegyületnek van egy azonosító száma is (CAS-szám).

A vegyületek létrejötte: A víz (H2O) a hidrogén és az oxigén vegyülete. Kémiailag dihidrogén-monoxidnak nevezhetjük, mert két (görög eredetű előtaggal "di-") hidrogénatom alkot egy (azaz "mon[o]-") oxigénatommal egy vízmolekulát. A hidrogén és az oxigén mólaránya tehát kötött: 2 : 1. A hidrogén- és az oxigéngáz 2 : 1 arányú összekeverése azonban még nem alkot vegyületet, azaz nem képződik víz. A fenti keveréknek (a durranógáznak) előbb kémiai reakción kell átesnie, hogy valóban vegyületet, azaz vizet alkossanak.

Vegyületek és nem vegyületek: Nem vegyület tehát a levegő sem, bár gázhalmazállapotú fő alkotóinak (nitrogén és oxigén) aránya meglehetősen stabil. Szintén nem tekinthetők vegyületnek egyéb mesterséges keverékek, álljanak azok elemekből vagy molekulákból, még ha a köztük lévő arány állandó is (pl. szigorú receptúra alapján készített gázkeverékek). Ugyancsak nem tekinthetők vegyületnek az oldatok sem. Általánosságban az ötvözetek sem tekinthetők vegyületnek (inkább szilárd oldatok), bár bizonyos körülmények között az egyes ötvözők meghatározott arányban kémiai kötéseket alkotnak egymással. (Ennek tárgyalása a metallurgia hatáskörébe tartozik.)

A vegyületek típusai, példák: A vegyületek lehetnek: sók, savak, bázisok, szerves vegyületek, ionos vegyületek.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is