Vék

(ném. Lucke; ol. boccaporto; ang. hatch), a hajók fedélzetébe vágott, nagyobb vagy kisebb négyszögletes nyilások, melyek mint lejáró vékek az egyes fedélzetek közötti közlekedésre, vagy mint rakodó vékek az áruknak a hajóürbe való lerakására, illetve onnan való kiemelésére szolgálnak, továbbá üvegtáblákkal vagy vasrostokkal fedett világító vékek, melyek célja az, hogy a napvilág a hajó belső részeibe is behatolhasson. Minden véknyilás körül megfelelő, a fedélzetből kiálló gerendákat (kávafa) szögeznek azért, hogy a fedélzeten esetleg meggyülemlett viz a hajó ingásakor a véknyilásba ne folyhasson. A vékek a vékkeretet átfogó fedelekkel elzárhatók.

Forrás: Pallas Nagylexikon