Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Velazquez... ----

Magyar Magyar Német Német
Velazquez... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Velazquez

(ejtsd: velaszkez), tulajdonképen Diego Rodriguez de Silva y V., spanyol festő, szül. Sevillában 1599 jun. 6., megh. Madridban 1660 aug. 6-án. Szülei eleinte tudósnak szánták, de amint a festészethez való hajlama kiderült, az idősb Herrera festő műhelyébe adták. Csak rövid időt töltött a nyers modoru mesternél és csakhamar Pachecónak lett tanítványa, 1618. pedig veje is. Kezdettől fogva rendkivüli buzgalommal tanulmányozta a természetet és életet; a festők - mesterein kivül Ribera, Lanfranco és Tristan - kevesebb hatást gyakoroltak fejlődésére. 1622. került Madridba, hol Tizian remekművei, első sorban V. Károly lova képmása, ellenállhatatlan erőt vettek fogékony lelkén. Csak rövid időre tért haza. Már a következő évben Olivarez herceg miniszter meghivására ismét Madridba ment, először festette meg IV. Fülöp király lovas képmását (elveszett). A királyi udvari festője és udvari tisztviselője, 1652. udvarnagya, 1658. a Santjago-rend lovagja lett. Főleg Rubens ösztönzésére, aki 1628. Madridban tartózkodott és barátságot kötött V.-zal, 1629. másfél évre Olaszországba utazott. Velencében főleg Tintoretto, Rómában Ráfael és Michelangelo műveit tanulmányozta, a nélkül azonban, hogy eredetiségéből valamit is vesztett volna. Másodízben 1648-51. tartózkodott Rómában, hogy a király számára művészeti tárgyakat és ókori szoborművek után készült gipszöntvényeket vásároljon. Megerőltetett művészi és hivatalos tevékenység közepette töltötte élete utolsó éveit. Első műveiben még a spanyol realista festők hagyományos irányát követi. Képeiben sok a sötét árnyék, az alakok mintázása rendkivül gondos, de híjával vannak a levegőnek. Madriba való visszatérése után kelekteztek hires képmásai melyek a világ legnagyobb festői sorába emelik és a madridi muzeum legdrágább kincsei. Technikája mind biztosabbá válik, a sötét árnyékokat világos szinek váltják föl, az alakok kemény mintázása enyhül és levegő látszik őket körülvenni. Hosszu sorban vonulnak el előttünk a spanyol udvar szereplői: Ferdinánd biboros főherceg vadászruhában (1632 körül); IV. Fülöp király vadászfegyverével kezében (1634 körül); a kis Baltazar Carlos herceg lóháton vagy vadászruhában kutyájával (1635 körül); Olivarez herceg, a mindenható miniszter, ágaskodó lován (1640 körül); a kis herceg már mint 14 ves fiu; a király és a királyné lovon; Mária Terézia hercegnő. Nem maradtak el az udvar komikus alakjai sem, a törpék, közöttük a hires El Primo, Pablillos bohóc stb. Vallásos tárgyu képein: a Krisztus a kereszten megrendítő képén és a Mária megkoronázásán kivül ez időtájt (167 körül) keletkezett a Breda várának átadását ábrázoló nagy történeti festménye (Las Lanzas, madridi muzeum), amely minden szinpadiasság nélkül és mégis olyan drámai erővel állítja elénk az esemény szereplőit. Második római tartózkodása alatt készült X. Ince pápa hatalmas képmása (Róma, Doria-képtár), amelyben olyan hiven adta vissza a pápa rút arcvonásait. Ezen végtelenül hatásos, ragyogó szinezésü képmás átmenetet képez fejlődésének utolsó korszakához, amelyben, megvetve a festészet minden tradicióját, egymás mellé, látszólag egész könnyedén odavetett ecsetvonásokkal távolról a legnagyobb, a legmegkapóbb festői hatást éri el. Alakjai szinte elvesztik testiségöket és a levegővel egy szines jelenséggé olvadnak össze. Hazatérése után a királyi család tagjai közül különösen sokszor festette meg Mária Anna királyné, IV. Fülöp második neje képmását. Pompás humoráról tanuskodnak Aesopus és Menippus képei. V. műveinek túlnyomó része a madridi Prado-muzeumban van. Azon kivül csak a bécsi muzeumban van jól képviselve. A budapesti orsz. képtárban levő kis vázlat (797. sz.), mely lovas férfit ábrázol és V. egyik követőjétől való, egészen jelentéktelen. - V., akit kortársai már életében is a legnagyobb festők közé soroztak, mind mai napig megtartotta ezt a rangját, sőt éppen senki sem gyakorolt nálánál nagyobb befolyást a modern festészet kifejlődésére.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is