Velencei tó
földrajz
hazánk egyik nagyobb tava, Fejér vármegye közepe táján,
Székes-Fejérvártól K-re terül el. A V. ÉK-DNy-i irányban hosszan elnyuló,
többnyire sekély és csak Ny-i részében 4-5 m. mély, sással, náddal benőtt álló
viz, mely túlnyomóan zsombékszigetekből áll. Hajdan jóval nagyobb volt. 1792.
még 3000 ha. területü volt, azóta többször lecsapolták s most körülbelől 2300
ha a nagysága. Ny-i végéhez a D. felé húzódó keskeny Nádastó csatlakozik. É-i
partja dombos, hegyes, többi parja lapályos. Partján Pákozd, Sukoró, Velence,
Nyék-Pettend és Gárdony közsgek feküsznek. A déli vasút vonala a Nádastó és V.
közt átmetszi a tó mocsárterületét. A V. halászata jelentéktelen, de vizi vadak
randkivül dúsan tenyésznek benne, miért is a V. kedvelt vadászterület.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|