Vendégszeretet
régi, különösen az ókori népeknél vallási törvények által
szentesített szokás idegeneknek menedékhelyet, ápolást s védelmet nyujtani.
Nemcsak az egyes személyek gyakoroltak V.-et az egyesekkel szemben, gyakran
egész családok vagy törzsek kötöttek szerződéseket egymással a V. kölcsönös
gyakorlására. Krisztus és az apostolok is prédikálták a V.-et s a legszentebb
törvények egyikének hirdették, ami a keresztény irgalmas cselekedetek közt nagy
szerepet játszott. A középkorban is számos jelével találkozunk a legmesszebb
menő V.-nek s a Kelet Patriarkális életet folytató népei még ma is a
legszentebb kötelességnek tekintik. Természetes, hogy a V. e régi értelmében
mindenütt eltünik, ahol élénk közlekedés és érintkezés fejlődött ki, mely a
törvények védelme alatt állván, fölöslegessé teszi, hogy egyesek, a régiek
felfogása szerint, védelmet nyujtsanak az idegennek a V. formájában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|