Vérbőség

(hyperaemia), valamely testtájék, szerv vagy szervrészlet fokozott vértartalma. Az egyes szervek vértartalma már ép viszonyok között is ingadozó; működés alatt nagyobb, mint pihenés alatt. A vértartalom ezen normális ingadozása a verőeres pályában az ellenállás változásától vagyis a verőerek tágasságának fokától függ; ez ismét a vérnyomástól, a verőérfal rugalmasságától, az edényizomzat összehúzódásának fokától, mely utóbbi idegbefolyás alatt áll. Megkülönböztetünk a) verőeres, aktiv V.-t (l. Vértorlódás) és b) vívőeres, passziv V.-t (pangást). Ez utóbbinál a vér elfolyása van bizonyos területen megakadályozva. Miután a vivőerekben az ellenállást a vér súlya teszi, melyet rendes viszonyok között az akaratos izmok működése és a mellkas lélekző hatása győz le: azért elégtelen izomműködés (ülő életmód), elégtelen lélekzés (tüdőlob, tüdőtágulás) idézi elő, ha a sziv ereje is gyengült (nem kompenzált szivbajok). Más fontos akadályai a vivőeres keringésnek a vivőerek összenyomatása p. a terhes méh, daganatok, harisnyakötők által; vivőerek alákötése vagy alvadékok (trombusok) által való eldugulásuk.

Forrás: Pallas Nagylexikon