Verdun
(ejtsd: verdön), V.-sur-Meuse, az ugyanily nevü járás és
püspökség székhelye, első rendü erősség a Maas mindkét partján, vasutak
mellett, (1891) 18 850 lak., ráspoly- és hires likörkészítéssel; muzeummal, 25
000 kötetből álló könyvtárral, irodalmi társasággal. A Maas bal partján van a
régi és jobb partján az új város. A citadella magában foglalja az egykor fontos
Saint-Vanne apátság maradványait; a középkori erődítményekből két kapu maradt
fenn; a székesegyház a XII. sz.ból, a városház a XVIII. sz.-ból való; a püspöki
palota Cotte Róbert műve. A város szülöttének Chevert generálisnak szobrot
emelt. V., az antik Virodunum, a III. sz.-ban kapott püspökséget. 843. itt
kötötték meg I. Lothár császár és fiútestvérei Német Lajos és Kopasz Károly
azon szerződést, amely a frank birodalom feloszlásában az első lépés volt. Maga
V. Lotaiához és 870. a német birodalomhoz került, mig végre II. Henrik 1553.
Franciaország számára újra elfoglalta. V. ö. Gabriel, V., notice historique.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|