Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Véredénybet... ----

Magyar Magyar Német Német
Véredénybet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Véredénybetegségek

a vért vivő erek, tehát az artériák és vénák megbetegedése. Kórtani szempontból az előbbiek fontosabbak, de talán még jelentőségteljesebb a két érrendszer közé iktatott hajszálérhálózat, mivel a szövetek táplálását tulajdonképen ez közvetíti. A V. különfélék, a nevezetesebbek: 1. a világra hozott érbajok, ezek főleg két alakban ismeretesek, mint a verőerek általában szűken maradása, aminek az életben többnyire nem igen javuló kevésvérüség és általános gyöngeség a következése és mint helybeli szűkület a fő verőér kezdeti részén. Ez utóbbi mellett teljes egészségnek is örvendhet az illető, ha a vérkeringés pótló utakon létesülhet. 2. Az akut V., ezek többnyire fertőzési eredetüek, s bár kisebb területre szorítkoznak, nagy zavarokat okozhatnak az által, hogy bennök támadt véralvadék a vérkeringés útján fontos szervekbe kerülhet s ott a vérkeringést elzárhatja (embolia). Az ilyen arteritisz és flebitisz folyamán az érfal megvastagszik, beszűrődik, ürtere megszűkül, néha egészen eldugul, a vastag fal ellenálló képessége csökken, miután a beszűrődés zsíros elfajulásra vezet s megrepedhet. A vénák gyulladása szintén megvastagodással, szűküléssel jár, de itt a repedés nem igen fordul elő, miután a vérnyomás ezen erekben igen kicsiny. Nagy fontosággal birnak a bujakóros eredetü arteritiszek. Klinikailag az akut V. tünetei: az illető hely jelentékeny fájdalmassága, a testrész erős duzzadása, ami a vérpangásból keletkezett vizkóros beivódás következménye; e mellett az általános vérfertőzés képe: heves láz, delirium, szivgyöngeség fejlődhetik ki. 3. Leggyakoribbak az idült V., amelyet a verőeres szakaszban artérioszklerózisnak (l. o.) vagy ateromás érgyuladásnak szokás nevezni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is