Vérlúgsó

a ferrocianhidrogénsavnak H₈Fe^IV₂(CN)₁₂ és a ferriciánhidrogénsavnak H₈Fe^VI₂(CN)₁₂ káliumsói. 1. Sárga V., káliumferrocianid, ferrociánkálium, K₈Fe^V₂(CN)₁₀ +6 H₂O nagy, szép citromsárga szinü, táblaalaku kristályokból áll. Gyárilag ugy készül, hogy különféle nitrogéntartalmu állati hulladékokat, u. m.: szarut, patát, körmöket, bőrt, szárított vért (innen kapta nevét), talpdarabokat vasedényben hamuzsírral és vasreszelékekkel összeolvasztanak. A kihűlt tömeget vizben feloldják és többször átkristályosítják. A kereskedésbeli sárga V. rendszerint kevés káliumszulfátot is tartalmaz; nem mérges, vizben oldódik; 100°-on kristályvizét elveszti, magasabb hőmérsékletne pedig nitrogén fejlődése közben ciánkálium és vaskarbid (FeC₂) képződik belőle. A berlini kék és más festékek, továbbá ciánkálium készítéséhez, a vas keményítéséhez kémszerül stb. használják. - 2. Vörös V., káliumferricianid, ferriciánkálium, K₆Fe^VI₂(CN)₁₂, sötét rubin-vörös, rombos piramisokból álló test, melyet az előbbeniből ugy készítenek, hogy annak oldatába addig vezetnek klórgázt, mig a folyadékból kivett próba ferrikloridtól meg nem kékül. Vizben oldódik, oldata ferrosókkal sötét-kék szinü csapadékot ad, amelyet Turnbull-féle kék néven festékül használnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon