Vermont

(ejtsd: vörmont), az amerikai Egyesült-Államok egyike, Kanada, New-Hampshire, Massachusetts, New-York és a Champlain-tó közt, 24 770 km² területtel, (1890) 332 422, egy km²-re 13 lak. Sík vidéke csak a Champlain-tó körül van. Fő hegylánca a Green-Mountains, amelyek végig vonulnak rajta. legnagyobb vizei a határain vannak; K-en a Connecticut, Ny-on a Champlain-tó, amely ²/₃ részében ezen államhoz tartozik. Télen a hideg, nyáron a forróság nagy, de azért az éghajlat egészséges. Az erdők különösen É-on nagy kiterjedésüek. Egyebütt is a talaj inkább alkalmas legelőül mint szántóföldül. Ezért is az állattenyésztés jelentékenyebb mint a földmívelés. Fontosak a márványbányák, különösen Rutland és Sutherland-fallsnál, a gránitbányák Barrenál és más helyeken. 1893-ban 1,6 millió dollár értékü márványt, 778 000 dollár értékü gránitot, palát (536 000 dollár) és meszet (151 000 dollár) bányásztak. Az ipar nem oly jelentékeny mint a szomszéd államokban. V. 14 countyra van fölosztva; fővárosa Montpellier. A 30 szenátort és 243 képviselőt meg a kormányzót 2-2 évre választják. A kongresszusba 2 szenátort és 2 képviselőt küld. Iskolái közül kiválnak az állami egyetem Burlingtonban és a női college Montpellierben. V. államot a XVIII. sz. közepén kezdték gyarmatosítani. Eleinte Massachusetts, New-Hampshire és New-York küzdöttek érte, de 1764. ez utóbbi nyerte el. A szabadságharc lezajlása után 1777. önálló állammá nyilvánította magát, de az unióba csak 1791. vették föl, miután New-York az igényeiről lemondott. 1793. új alkotmányt adott magának. 1836. behozta a törvényhozói testületbe a kétkamarás rendszert. V. ö. Robinson, V. (Boston 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon