Verne
(ejtsd: vern) Gyula, francia iró, szül. Nantesben 1828 febr.
8. Párisban jogot hallgatott, de már akkor szivesebben foglalkozott a
természettudományokkal és ezeknek eredménye volt, hogy irói tehetségét, ezáltal
egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való
népszerüsítésére használta; első ilyen kisérletének (Cinq semaines en ballon,
1863) olyan sikere volt, hogy ezentúl e fajta művek irására adta magát, ámbár
azelőtt vígjátékokat (Les pailles rompues 1850) és operaszövegeket is irt.
Regényalakban és a nagy közönségnek irva, szó sem lehetett száraz
tudományosságról vagy szigoru tárgyilagosságról, hanem gyakran féket eresztve
fantáziájának, olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket a komoly
tudomány csak kiindulópontukat tekintve helyeselhetett, de végeredményükben
nem. Az mindenesetre hervadhatatlan érdeme, hogy érdekes leirásával laikusok és
különösen a felserdülő ifjuság előtt a természettudományokat vonzóvá teszi. A
legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt
módon viszi hőseit utazásaikra, hol a föld körül, hol a tenger mélyére, hol
megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének
bővítése. V. szándéka mellesleg az is volt, hogy a tudományos körök
érdeklődését felköltse bizonyos még meg nem oldott problemák iránt.
Nevezetesebb munkái, melyek már korábban is megjelentek egyenkint, újabban
pedig gyüjteményes alakban (Franklin) magyar fordításban, a következők: A
ventures du capitaine Hatteras (1867); Vingt mille lieues sous la mer (1869);
Les enfants du capitaine Grant; L"île mystérieuse; Le découverte de la terre
(1870); Voyage autour du monde en 80 jours (1872); Le docteur Ox (1874); Le
chancellor; Un hivernage dans les glaces; Michel Strogoff; Un capitaine de 15
ans; Les Indes Noires (1875); La maison a vapeur; Mathias Sandorf (1887). Újabb
művei: Nord contre Sud (1887); Deux ans de vacances (1888); Sans dessus dessous
(1889); Claudius Bombarnae (1892); Le château des Carpathes (1892). Igen sok
darabja látványossággá alakítva, a szinpadokat kedvelt kasszadarabja lett.
Budapesten a népszinház sokáig adta a Strogoff Mihály útja Moszkvától
Irkutszkig és az Utazás a világ körül 80 nap alatt címüeket. V. azonfelül
Lavallée közreműködésével egy Géographie illustrée de la France című munkát is
irt (1867-68), szintugy a nagy utazások és felfedezések történetét: Histoire
géneral des grands voyages et des grands voyageurs (3 köt. 1879). Legújabb
művében: A jégszfinx (2 köt. 1897) folytatja Poë Edgár Pym Artur kalandjai cimü
regényének meséjét, melynek szinhelye a Déli-Jegestenger és sarkvidék.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|