Vernet

(ejtsd: verné), 1. Antal Károly Horác (Carle), francia festő, Kolozs József fia, született Bordeaux-ban 1758 aug. 14., meghalt Párizsban 1836 nov. 17. Atyjának volt tanítványa, azután Rómában tanult, 1788. pedig a Párizsi művészeti akadémia tagja lett. Egyike volt Napóleon korszaka híres csataképfestőinek, de festett táj- és génre, különösen azonban állat- és vadászképeket is, melyek kora ünnepelt művészévé tették. Szatirikus tollrajzainak nagy művelődéstörténeti értékük van.

2. V. Horác, francia festő, az előbbinek fia, született Párizsban 1789 jún. 30., meghalt u. o. 1863 jan. 17. Először atyjának volt tanítványa, azután Moreau rajzolónál, Chalgrin építésznél és Vincent festőnél tanult. Egy bástya bevételét ábrázoló képével elnyerte a császári család tetszését és annak megbízásából festette. Az ezred kutyája, A trombitás lova stb. képeit. Az első császárság bukása után Napóleon hadi tetteit örökítette meg. Egymás után készültek nagy csataképei: a clichyi, a tolosai, jemappesi, valmyi, hanaui, montmiraili ütközetek képei, A mamelukok felkoncolása, Poniatowski halála, Napóleon az arcolei hídon stb. Miután több nagy katonaképet festett X. Károly király számára, 1828-35. a római francia akadémia igazgatója volt. Rómában, a nagy olasz festők hatása alatt keletkeztek következő képei: Rafaello és Michelangelo a Vatikánban; Rablók és pápai csendőrök harca; A haldokló rabló gyónása; XII. Leó pápa útja a Szt. Péter templomba; Judit és Holofernes stb. Hazatérve, 1836. négy nagy csataképét állította ki, melyek most a versailles-i múzeumot díszítik: a friedlandi, wagrami, jenai és fontenoyi csaták képeit, majd Lajos Fülöp királytól megbízást nyervén a versailles-i múzeum Constantine-csarnoka képeinek megfestésére, 1838. Észak-Afrikába utazott, hazatérése után pedig megfestette a constantinei hadjárat nagy képeit, melyek hazája legnépszerűbb festőjévé tették. Afrikai utazásának gyümölcsei realista jellegű ó-testamentumi ábrázolásai, mint Ábrahám elűzi Hágárt, Rebeka és Eliezer a kútnál, Sámson és Delila, Judit Holoferneshez megy stb., azonkívül afrikai genre képei, u. m.: Vadkanvadászat, Oroszlánvadászat, Rabszolgavásár, Posta sivatagban stb. 1843. Oroszországba utazott, hol a cár a legnagyobb kitüntetéssel fogadta, majd újabb afrikai utazásai után megfestette Abd-el-Kader veresége és Az islyi csata képeit. Képmásai közül említendők: I. Napóleon, Saint Cyr és Gérard tábornagyok, Thorwaldsen, a tarantói és reggiói hercegek, Lajos Fülöp király és fiai, III. Napóleon stb. képmásai. Rendkívüli ügyességénél és termékenységénél, főleg azonban a festményeiben nyilatkozó hazafias érzésénél fogva korának legünnepeltebb festője volt. Műveinek igazi művészi értéke éppen nem nagy. V. ö. Durande, Joseph, Carle et Horace V. (Párizs 1865).

3. V. Kolozs József, francia festő, született Avignonban 1714 aug. 14., meghalt Párizsban 1789 dec. 3. Rómában Manglard vezetése alatt tanult, utóbb pedig Párizsba költözött, hol 1753. a művészeti akadémia tagja lett. Néha Róma környékéről vett hegyes tájképeket festett, a romokat is szerette, de legtöbbször tengerparti tájképeket és tengeri viharokat festett, melyeket többnyire éjjeli világítással tett érdekesebbekké, és amelyeknek alakjai által történeti jelentőséget is adott. A XVIII. sz. legünnepeltebb tájképfestője volt és XV. Lajos számára festette meg 15 francia tengeri kikötő képét, melyek 29 egyéb képével együtt a Párizsi Louvre-ban őriztetnek. Európa egyéb múzeumaiban is képviselve van. A budapesti országos képtárban egy várromot ábrázoló képe látható (674. sz.).

Forrás: Pallas Nagylexikon