Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Veronikafű... ----

Magyar Magyar Német Német
Veronikafű... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Veronikafű

(növ., Szt. Veronika füve, szigorál Diószegiéknél, drága jó, ritka jó, Veronica Tourn.), a tátogatók füve, ritkán cserjéje, mintegy 220 faja (hazánkban 41) a mérsékelt és hideg földövön terem, sok faja gyom, réti vagy mezei fű. A V. Beccabunga L. (deréce, vízi saláta, vízi pólé) víz, leginkább patak mellett terem, levele kerekded v. hosszas, aprón fűrészelt, virága kékszínű, néhol szintúgy mint a gyenge V. anagallist L., salátának megöntik vagy megfőzik. Keserűsége és cserzősav tartalmáért régebben más faját is használták orvosságnak, ma még a V. officinalis L. teáját mellfájás, reumás fájdalom, a lélegző szervek elnyálkásodása ellen, sőt friss füvét (herba veronicae et beccabungae) sebre is használják, kisajtolt levét pedig tavaszi kúrának. A V. Chamaedrys L. kivált bokros helyen gyakori, régebben, a virágjával gyűjtve, szintén officinális volt. A V. officinális L. (dicsőséges fű, dicsőfű) levele fordított tojásdad, fűrészelt, virágja kék vagy pirosas, erdőben, fenyvesben v. bokorban terem. Levelét, valamint a magasabb hegyi V. montanae L.-ét is, európai tea néven a kínai tea pótlékául ajánlották. Valamennyi faja virágát a méh kedveli. Több fűnemű, kórós (V. spicata L., V. spuria L., V. longifolia L., V. Virginica L., V. Hungarica Borb. [V. crassifolia Wierb. non Kit.]), sőt örökzöld cserjés faja kerti dísz. A V. hederefolia L. alkalmatlan tavaszi gyom, de a disznó szívesen megeszi. V. ö. Borbás, A magyar botanika legendájából (Természettudományi Közlemények, 1889. évf., 504. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is