Verrocchio

(ejtsd: verrokkió), tulajdonképen Andrea di Michele Cione, olasz szobrász, ötvös és festő, szül. Firenzében 1435., megh. Velencében 1488. Mint kora művészeinek nagy része, ő is ötvösműhelyben tanult rajzolni és mintázni, alaposan elsajátította az ércöntés technikáját, a szobrászatban pedig Donatellónak volt tanítványa és mesterének utolsó éveiben segédkezett munkái elkészítésében. Cosimo de" Medici halála után (1464) elkészítette annak egyszerü, ízléses síremlékét a firenzei San-Lorenzo-templomban, majd a szép márványkutat a templom mögött és Piero meg Giovanni Medici gyönyörü síremlékét a templom sekrestyéjében (1472); a firenzei Palazzo Vecchio kútján delfinnel játszó fiu kedves ércalakját. Ezt követte 1476-ban leghiresebb műveinek egyike: az ifju Dávid bronzszobra (Firenze, nemzeti muzeum). Minden eddigi művét fölülmulja a Krisztust és szt. Tamást ábrázoló nagy bronzcsoportja a firenzei Orsanmichele-templomon (1483). A legszigorubb természethűség, kitünő technika, találó jellemzés és mély kifejezés a legtökéletesebb összhatással párosulva a legszebb modern szoborművek közé sorozzák. 1479-ben bizták meg, hogy Colleoni zsoldos vezérnek Velencében lovasszobrot emeljen. Éveken át dolgozott rajta, de csak tanítványa Leopardi fejezhette be a szobor öntését 1496. Egyetlen hiteles festményén, mely Jézus megkeresztelését ábrázolja (firenzei akadémia), a formák túlságos éles rajza, a szinte zord naturalizmus a szobrász kezére vall és éles ellentétben áll a bájos angallal, melyet tanítványa Leonardo da Vinci festett mestere képére. Neki tulajdonítják a Tóbiást az arkangyallal ábrázoló képet (firenzei akadémia), valamint több festményt a berlini muzeumban és a budapesti országos képtár szt. Lőrinc és Remete szt. Antal között trónoló Madonnáját (45. sz.). V. ö. Semper cikkét a Dohme-féle Kunst und Künstlerben.

Forrás: Pallas Nagylexikon