(ejtsd: verszály), az ugyanily nevü járás, továbbá Seine-et
Oise francia département fővárosa, egykoron a francia királyoknak (XIV., XV. és
XVI. Lajosnak) és jelenleg püspökségnek székhelye, 18 km.-nyire Páristól, a
marlyi erdő D-i oldalán, vasutak mellett, (1896) 54 874 lak., néhány mekanikai
műhellyel, hosszmértékkészítéssel és öt vagy hat szeszfinomítóval, nagy
kereskedelmi kertészettel. Az egykori királyi kastély előtti térről, a Place
d"Armesról kiinduló és legyezőalakban szétágazó három fő utca négy városrészre
osztja. Két temploma a Notre Dame és a Saint-Louis. A várost Hoche, Épée abbé
és Houdon szobra ékesítik; a régi királyi kastély udvarán pedig XIV. Lajos
lovasszobra áll. Legnagyobb ékessége a 415 m. hosszu királyi kastély, amely
1672-ben királyi székhellyé lett. A XVI. sz. végén még kis falu volt, amelynél
IV. Henrik és XIII. Lajos egy vadászkastélyt építtetett; XIV. Lajos ezt
szárnyakkal és melléképületekkel látta el, azután pedig Le Nôtre tervei szerint
gyönyörü parkot készíttetett, összesen 1 milliárd frank költséggel.
Építőmesterei Leveau és Hardouin Mansard voltak. Az udvar ide költözése után V.
csakhamar népes várossá lett és XIV. Lajos halálakor mintegy 100 000 lakost
számlált. A középső épület a régi vadászkastély, ehhez csatlakoznak a
márványudvart körülfogó mellékszárnyak, amelyek egy-egy pavillonban végződnek.
A két pavillon közt van a Cour Royale, amelyet a Place d"Armes felől vasrács
zár el. A XV. Lajos pavillonja mellett É. felől van a gazdagon díszített
kápolna (1699-1710) és rajta túl az egykori udvari szinház, amelyben 1871-1879.
eleinte a nemzetgyülés, későbben pedig a szenátus tartotta az üléseit. Ezen
részt képgyüjtemények (nagy csataképek az algériai, krimi és olsz háborukból)
és faragványok díszítik. A középső épületben földszinten láthatók Franciaország
nagy hadvezéreinek képgyüjteménye; az első emeleten XIV. Lajos szobái, aminők
életében voltak, a többi közt hálószobája is, amelyben meghalt. Az itt levő
termek közül történelmileg legnevezetesebb a nagy tükörterem (Galerie des
glaces), amely 73 m. hosszu, 10,5 m. széles és 13 m. magas, XIV. Lajos tetteit
ábrázoló nagy festményekkel van díszítve. Ezenkivül az 1796. s 1814. évekre
vonatkozó aquarellek s egyéb műkincsek ékesítik. A déli szárnyban őrzik a
francia császárságra, a tengerészetre stb. vonatkozó képeket és egyéb
emlékeket. A kastély nyugati részén a kertek eredeti állapotukban máig is
láthatók; hiresek a vizművei, amelyek csak bizonyos időkben játszanak. A kastélyból
D. felé két 20 m. széles márványlépcső vezet le a narancsligetbe, tovább a
vizmedencéhez; ligetek, fasorok, egyes alakok és alakcsoportok díszítik a park
különböző részeit. Az É-i oldalon van a XIV. és XV. Lajos által épített két
Trianon. A nagy francia forradalom idejében kastély és kert el voltak
hanyagolva. I. Napoleon csak fentartotta, mig Lajos Fülöp mindent újra
restauráltatott és a gyüjteményeket megszaporította. V.-ban kötötték meg 1756
máj. 1. Franciaország és Ausztria azon egyezséget, amely a hétéves háboruban a
két országot egymás szövetségesévé tette. 1782 nov. 30. az előleges és 1783
szept. 3. a végleges békét itt kötötték meg Anglia, É.-Amerika, Spanyol- és
Franciaország, amely az Egyesült-Államok függetlenségét kimondotta;
Franciaország megkapta Tobago, Saint-Pierre és Miquelon szigeteket,
Spanyolország pedig megtartotta Minorcát. 1789 máj. 5-én itt gyült össze az
États généraux és a Salle des Menus-ben tartotta üléseit okt. 6-ig. A
labdajátékhoz, amelyben a hires esküt mondták, még fennáll; benne van
elhelyezve a forradalmi kis muzeum. 1870 szept. 19. megszállották a németek és
1871 jan. 18. a nagy tükörteremben proklamálták I. Vilmost német császárrá;
febr. 24. pedig megkötötték az előleges békét a franciákkal. Márc. 12. a
németek elhagyták V.-t, ahová azután Thiers elnök tette át székhelyét és a
francia nemzetgyülés szintén ide költözködött. 1879 őszéig a francia
köztársasági elnök székhelye maradt.
Forrás: Pallas Nagylexikon