Versec

Törvényhatósági joggal felruházott város Temes vármegye déli részében, a Kudrici hegycsoport Ny-i tövében, Dél-Magyarország legcsinosabb városainak egyike; székhelye egy görög-keleti püspöknek, Szentszéknek és esperességnek, a V.-i járás szolgabírói hivatalának, járásbíróságnak, közjegyzőségnek, a 7. honvéd gyalogezrednek és csendőrszakasz parancsnokságnak; van magar királyi állami főreáliskolája, 2 ipar- és kereskedelmi tanonciskolája, 2 kórháza, szerb menedékháza, 2 kisdedóvója, több egyesülete, hitelbankja, takarékpénztára, adóhivatala, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára.

Itt jelenik meg a Délvidék c. lap és itt székel a V. és vidéke magyar nyelv-terjesztő egyesület. Jelentékenyebb ipartelepei: 2 cognacgyár, gőzkeményítőgyár, szalámigyár, gőzmalom, gép- és rézárugyár és vasöntő; van továbbá ménteleposztálya, élénk marhavására és azelőtt igen jeles (a filoxéra pusztításai folytán erősen csökkent) bortermelése (vörös és fehér). Selyemtenyésztése és kereskedelme élénk. 1892 nov. 2. leleplezték a honvéd emlékszobrot. Lakóinak száma 1850-ben 17 244, 1870-ben 21 095 és 1891-ben 21 859, továbbá 262 katona; a lakosok közt van 1254 magyar, 12 154 német, 62 tót, 469 oláh és 7712 szerb; hitfelekezet szerint 12 622 r. kat., 8271 görög keleti; 169 ág. evang., 80 ev. ref. és 695 izraelita. A házak száma 3803. Határa 19 560 ha. V. ö. Halaváts Gy., Versec vidékének földtani térképe; Milleker B., Versec szab. kir. város története (Budapest 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon