Vértes-hegység

a Magyar Középhegység dunajobbparti részének egy nagyobb tagja, mely Fejér és Komárom vármegyékben terül el és DNy-ról ÉK. felé csap. A mintegy 30 km. hosszu és 10-15 km. széles hegységet Ny-on a móri völgy és az Általér völgye választja el a Bakonytól, K-en ugyancsak az Általér és a galla-szári horpadás, melyet a m. kir. államvasutak budapest-újszőnyi vonala követ, választja el a Gerecsétől; É-on az Általér lapálya, D-en a Csákvár és Székesfejérvár körüli lapály határolja. A V. fő gerince Mór fölött a Csókaheggyel (479 m.) emelkedik; a gerinc magassága az 500 m.-t sehol sem éri el; főbb csúcsai a Csákivár (422 m.) és Körtvélyes (481 m.); a déli mellékágakban a Vásárhely (398 m.) és Táborhegy (448 m.), az északi oldalágakban az Antoni hegy (400 m.), Gesztesi hegy (433 m.) és Vitányi hegy (460 m.). Oldalágai nem hosszuak. A V. hátát leginkább bükkösök fedik, tövében szőllők díszlettek. Emelkedéseit számos várrom (Csókakő, Gerencsér, Csákivár, Szt.-Kereszt, Gesztes, Vitány) ékíti. A hegységen keresztül vezet a székesfejérvár-tatai törvényhatósági út. A V. leginkább triasz és rhaeti képletekből épült. Hozzá két mellékcsoport csatlakozik: É-on a Tatai hegycsoport, mely Tatától DNy-ra emelkedik (294 m.) és D-en a Velencei hegycsoport, Csákvártól a Velencei tóig terjed, leginkább gránitból áll és a Meleghegyben 352 m. magasságot ér el.

Forrás: Pallas Nagylexikon