Vértesek
v. kürasszirok (franc. cuirassiers), a mellvértet (l. o.)
viselő nehéz lovasok. A XV. sz. vége felé keletkeztek az állandó hadseregekben.
Sok nemes szolgált köztük s ez volt oka, hogy e fegyvernem a hűbér-seregek
hagyományait sokáig fentartotta. Fegyverzetük és felszerelésük még a válogatott
nehéz faju lovakat is felette megterhelte. Ember és ló vaslemezekkel volt
befedve és a dárda, meg a széles vérteskard voltak támadó fegyvereik. Tisztek
és altisztek (Rottmeister) az elegáns, de kevésbbé használható lovascsákányt
(Reiterhammer, franc. marteau d"armes de cavalier, ang. horsman-hammer)
viselték; az ezredesek az ezredpálcát (Regimentsstab). A XVI. sz.-ban, ugy 1550
körül a vértezetet harcban már nem igen hordják, a vassaru helyett vértessarut
használnak és a lábszárakról is elmarad a vértezet. A XVII. sz.-ban még
könnyebbé teszik a vértes felszerelését, mig a legújabb időkben (nálunk 1860.)
a V. a legtöbb hadseregben megszüntek. Németországban 12, Franciaországban 12
és Oroszországban 4 vértesezred létezik, de ezeknek megszünése is csak az idő
kérdése.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|