Vértesek

v. kürasszirok (franc. cuirassiers), a mellvértet (l. o.) viselő nehéz lovasok. A XV. sz. vége felé keletkeztek az állandó hadseregekben. Sok nemes szolgált köztük s ez volt oka, hogy e fegyvernem a hűbér-seregek hagyományait sokáig fentartotta. Fegyverzetük és felszerelésük még a válogatott nehéz faju lovakat is felette megterhelte. Ember és ló vaslemezekkel volt befedve és a dárda, meg a széles vérteskard voltak támadó fegyvereik. Tisztek és altisztek (Rottmeister) az elegáns, de kevésbbé használható lovascsákányt (Reiterhammer, franc. marteau d"armes de cavalier, ang. horsman-hammer) viselték; az ezredesek az ezredpálcát (Regimentsstab). A XVI. sz.-ban, ugy 1550 körül a vértezetet harcban már nem igen hordják, a vassaru helyett vértessarut használnak és a lábszárakról is elmarad a vértezet. A XVII. sz.-ban még könnyebbé teszik a vértes felszerelését, mig a legújabb időkben (nálunk 1860.) a V. a legtöbb hadseregben megszüntek. Németországban 12, Franciaországban 12 és Oroszországban 4 vértesezred létezik, de ezeknek megszünése is csak az idő kérdése.

Forrás: Pallas Nagylexikon