Az 1912. máj. 23-i nagy budapesti tömegtüntetés az I. világháború előtti legnagyobb munkásmegmozdulás Mo.-on. Tisza István máj. 12-én a képviselőház elnöke lett és erőszakos eszközökkel akarta letörni a parlamenti ellenzéket. Tiltakozásul az MSZDP általános sztrájkot és tömegtüntetést hirdetett. 23-án százezres munkástömeg özönlött be a külvárosokból a parlament elé általános választójogot és Tisza távozását követelve. A rendőrség és a kivezényelt katonaság rendkívül brutális fellépése nyomán felborított villamosok, felszedett utcakövek, összetört kirakatok jelezték az összeütközés hevességét. A kormány terrorintézkedésekkel válaszolt a munkásság elemi követeléseire. Az MSZDP vezetősége a kormány fenyegetéseinek hatására még aznap délután felhívást adott ki a tüntetés befejezésére. Az összeütközésnek hat halálos és több száz sebesült áldozata is volt, ezért nevezik e napot Vérvörös Csütörtöknek.