Vespucci

(ejtsd: veszpuccsi) Amerigo, olasz tengerész, akiről Amerika nevét nyerte, szül. Firenzében 1451 márc. 9., megh. Sevillában 1512 febr. 22-én. Gondos nevelésben részesült s különösen fizikát, tengerészeti asztronomiót és földleirást tanult. Mint kereskedő 1493-ban Sevillába ment; 1499-1500. részt vett Hojedas első venezuelai expediciójában. 1500 végén portugál hajókon Lisszabonból kiindulva, még két utazást tett az új kontinensre, az elsőt 1501 máj.-tól 1502 szept.-ig, a másodikat Gonzalo Coelho admirális alatt 1503 máj. 10-től 1504 jun. 18-ig. A második utazás alkalmával a hajóraj Brazilia partján a 26° déli szélességig jutott. Ez alkalommal fedeztetett föl a Roque-fok (1501 aug. 17.), Rio San Francisco (okt. 4.), Rio de Janeiro (1502 jan. 1.). Harmadik útján nem történt újabb felfedezés. Ez utazások alkalmával V. nem annyira mint parancsnok, hanem inkább mint kozmografus és kormányos szerepelt. Kolumbustól aragoniai V. Ferdinánd királynak ajánlva, V. 1505. ismét spanyol szolgálatba lépett; 1508 márc. 22. piloto-majornak, azaz főkormányosnak neveztetett ki az indiai utakra. V. levelei utazásairól s különösen a legjelentékenyebb második útjáról (1501) sok kiadásban, latin, olasz, francia és német nyelvne jelentek meg, mint röpiratok terjesztettek, 1507 óta már gyüjteményekben adattak ki s kiegészítve a Raccoltába (Új utazások gyüjteménye) vétettek föl. Már 1507. megjelent névtelenül Vicenzában hat könyvben Paesi novamente retrovati et Nouo Mondo da Alberico Vesputio Florentino intitulato, és pedig nem, amint hitték, Fracanzio da Montalboddótól, hanem Alessandro Zorzi velencei kozmografus és térképrajzolótól. Ezen Új Világot publikálta Ruchamer Jobst nürnbergi orvos 1508. német és du Redouer 1515. francia nyelven. Igy V. neve általánosan ismert és népszerü lett, holott Kolumbusról már életében megfeledkeztek. Ebben rejlik az oka, miért nem nevezték el az új világot felfedezőjéről. Már V. második útjáról szóló levelének első kinyomatása alkalmával az új világ (Mundus novus) és Albericus Vespucius neve kapcsolatba hozattak, mintha V. fedezte volna fel azt. Az ajánlat, hogy az új világot Amerikának, azaz V. földjének nevezzék, Waldseemüller Mártontól ered Br.-Freiburgból, egy tudóstól Saint-Dié lotaiai városból, aki 1507. Hylacomylus vagy Ilacomylus görögösített név alatt V. utazásait franciából lefordítva, Cosmographiae introductio, insuper quatuor Americi Vespucii navigationes c. könyvben kiadta. Waldseemüller könyve feltünést keltett, 1507. négy kiadást ért s 1509. még egyszer kinyomatták Strassburgban. E mű nem cserélendő össze Apian Cosmographiae introductio-jával, amely 1535. és 1554. jelent meg. Waldseemüller, avagy Waltzemüller ajánlata, hogy az új világot V. tiszteletére Amerikának nevezzék, nemsokára általános tetszésre talált.

Forrás: Pallas Nagylexikon