Vész
János Ármin, matematikus, szül. Szegeden 1826 ápr. 7., megh.
u. o. 1882 jun. 29. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden, felsőbb tanulmányait
pedig a pesti egyetemen végezte. 1848. mérnöki oklevelet nyert és a
szabadságharc ideje alatt a magyar kormány megbizásából a debrecen-szatmári
vasúti vonal előmunkálataival foglalkozott. 1849 elején kezdte meg tanári
működését az egyetemen mint Petzval Ottó segédje, 1857. lett az akkor
szervezett József-műegyetemen a felsőbb mennyiségtan és leirati mértan rendes
tanára, mely állását 1867-ig töltötte be, amikor is ezen tanszék szétválasztása
folytán haláláig csak a felsőbb mennyiségtant adta elő. V. 1858. lett az
akadémia levelező és 1864. rendes tagja. 1861. megjelent felsőbb
mennyiségtanával pedig az akadémiai nagy jutalmat nyerte. Nevezetesebb művei
ezen kivül: A háromél leirata feloldása (1858); Leirati mértan (1865);
Biztosítási kölcsön (1868); A legkisebb négyzetek elmélete (1869); Legrövidebb
távolok a körkúpon (1869); Adalékok a visszafutó sorok elméletéhez (1874).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|