Vesztfáliai királyság

Ezt a rövid életü királyságot I. Napoleon császár alapította 1807 aug. 18. kelt rendeletével. Midőn a tilsiti béke az Elbától balra fekvő porosz tartományokat kezébe adta, a császár ezek egy részéből, továbbá Kur-Hessen, Hannover és Braunschweig területéből a V.-ot alapította, melyet mint a francia császárság fiókországát, legifjabb öccsének Bonaparte Jeromosnak adományozott. Az új királyság területe kitett 38 100 km²-t, a lakosság pedig 1 946 343 főre rúgott. Az új király, ki Casselban, illetőleg Wilhemshöhe kéjlakban székelt, adott ugyan holmi alkotmányt az országnak, melynek tulajdonképeni ura azonban bátyja maradt, kinek nyers parancsait Jeromosnak teljesítenie kellett. 1810 márc. Napoleon majdnem egész Hannovert csatolta a királysághoz, de 1811. megint elkülönítette attól. Ez év óta a V. területe 45 427 km²-re, lakóinak száma 2 056 973 főre rúgott. Az 1812-iki orosz háboru küszöbén Jeromos személyesen vezette a hadsereget Napoleon táborába, aki azonban annyira haragudott öccsére, hogy őt hazaküldötte. Seregét azonban, 24 000 embert, magával vitte Oroszországba, hol azok ugyszólván az utolsó szálig sírjuket lelték. Erre Jeromos Napoleon parancsára új sereget (12 000 embert) toborzott és ezekkel 1813. Szászországba sietett, ahol azonban azok nagyobb része átpártolt a szövetségesekhez. Jeromos erre Casselba vonult vissza, ahonnan 1813 okt. 1. Csernicsev orosz vezér és kozákjai elől menekülnie kellett. A V. ugyszólván kardcsapás nélkül esett a szövetségesek kezébe és Jeromos hatalma összedőlt. Amit a muzeumokból és a kincstárból magával vihetett, azt elvitte. Országát többé nem látta újra.

Forrás: Pallas Nagylexikon