Vétel

(emtio), magánjogi értelemben az a szerződés (l. o.), mellyel valamely dolog vagy jog készpénzben meghatározott árért másnak átengedtetik; kereskedelmi jogi értelemben V. az a kereskedelmi ügylet, mellyel valamely ingóság készpénzbeli árért másnak átengedtetik. A V.-t megkötöttnek tekintik, ha a felek a V. tárgyára és az árra nézve megegyeztek. Ha az ár tekintetében pénz mellett egyéb teljesítések is kiköttetnek, a magánjogi V. még akkor is létre jön, ha az egyéb teljesítés értéke a készpénzzel egyenlő, ellenben a kereskedelmi jogi V. csak akkor áll meg, ha az egyéb teljesítés értéke a készpénznél kevesebb; különben a szerződés nem V., hanem csere. Lehetséges olyan eset is, midőn a V. különböző tárgyai külön meg nem jelöltetnek, hanem a vevő egy nagyobb mennyiséget a maga egészében részletezés nélkül egy egységes árban vásárol (átalány-V.). A V. lehet helyi V., ha jelenlevők közt köttetik, és távollevők közti (distance-) V., ha eladó és vevő különböző helyeken vannak és az áru a vevőnek elküldendő. Ez utóbbi V.-nél, ha az kereskedelmi ügyletet alkot, a vevő az árut azonnal megvizsgálni köteles s ha az a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, azt vissza nem küldheti, hanem az eladó rendelkezésére köteles bocsátani. Ennek elmulasztása esetén az áru nem kifogásoltnak tekintetik. Az eladó szavatossággal tartozik azért, hogy az eladott tárgy a kikötött illetőleg azon kellékekkel birjon, melyekkel dolog természete szerint birnia kell. Ha a szerződésben az áru faja és minősége közelebbről meg nem határoztatott, az eladó középfaju és minőségü árut köteles szolgáltatni. Ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékekkel nem bir, magánjogi V. esetében a vevő a szerződés felbontását és kárának megtérítését követelheti, kereskedelmi jogi V. esetében a vevő kárának megtérítésén felül vagy a V. felbontását vagy a V.-ár aránylagos leszállítását követelheti. - Remény-V., l. Szerencseszerződés.

Forrás: Pallas Nagylexikon