Veterani

(lat.), az állandó hadsereg létesítése után a régi római császárok alatt, az evocati (l. o.) helyébe léptek; kiszolgált, de még el nem bocsátott katonák voltak, kiknek földbirtokra volt kilátásuk. Az elbocsátásig külön zászlók (vexillum, vexillarii) alatt maradtak, vagy elkülönítve gyarmatosítási célból más tartományokba osztattak be. Minden munkától mentek voltak s csak az ellenség visszautasítására alkalmazttak. A veterán szót ma is használják a kiszolgált vagy félrokkant katonák elnevezésére.

Forrás: Pallas Nagylexikon