Vetővágás

a természetes úton történő u. n. fokozatos felújításnak a második vágása, mellyel a vágás területén álló fákat annyira ritkítják, hogy a magavetésből kikelő csemetk mindjárt kezdetben elegendő világossághoz jussanak. Ennek elérhetése végett a V. mindjárt a magtermést követő télen, fenyvesekben tavasszal foganatosítandó. A v.-sal a fatömegnek 15-30, igen kedvező helyeken egészen 50%-át lehet kivágni s ennél mindig az egészséges, erőteljes törzsü és közepes koronáju fákat kell meghagyni s csak a többit, a vágásterületen már előzetesen megtelepedett rossz növésü, elgémberedett fiatalossal együtt kivágni. Tölgyesek, jegenyefenyvesek és bükkösökben sokszor a V. el is marad s csak előkészítő vágást nyitnak, mely után, ha magavetette csemetés keletkezett, mindjárt a felszabadító vágást alkalmazzák. Különben a V. után 3-4 v. legfeljebb 6 év mulva nyitják meg a felszabadító vágást. Az erdőtörvény értelmében minden feltétlen erdőtalajon, vagy rendes gazdasági terv szerint kezelt erdő levágása után 6 éven belül felújítandó. A fokozatos felújításnál a felújítási kötelezettséget a V. beállításától számítják s ha ettől kezdve a vágásterület fel nem újul, mesterségesen kell beerdősíteni. V. ö. Vadas jenő, Erdőműveléstan.

Forrás: Pallas Nagylexikon