Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
vetület projection
vetületet k... to project
vetületszer... projectioni...

Magyar Magyar Német Német
vetület Projektion ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vetület

(projectio), szűkebb értelemben a föld- vagy éggömbnek síkon való ábrázolása. A V.-ek tana beéri teljesen a gömb felületén képzelt meridiánok és parallelák, tehát az u. n. fokhálózat leképezésének szabályaival, mert a kész hálózatba a rendesen szabálytalan felületi alakzatok körvonalainak berajzolása már nehézséget nem okoz. Amennyiben gömb felülete síkba le nem fejthető és sík és gömb egymást csak egy pontban érintik: világos, hogy a V. teljes hűséget nem adhat. Mindazonáltal elérhetjük azonban, hogy a térkép vagy a gömb felületén húzott szögleteket nem torzítja (conformis, szögtartó vagy legkisebb részeiben hasonló V.), vagy a területeket bántatlanul adja vissza (aequivalens, területtartó V.), vagy a térkép közepétől mért távolságokat nem változtatja (aequidistans, távolságtartó V.). Ezen tulajdonságok egyikével biró V.-ek a legfontosabbak. Kettőt a mondott tulajdonságok közül egyetlen V. sem egyesíthet, de igenis szűkölködhetik mindhárom nélkül, ha egyéb tulajdonságokra fektetünk nagyobb súlyt Ebből következik azután, hogy a térkép mértéke (azaz a kép és eredeti méret viszonya) a térképnek nemcsak minden pontjában más és más, hanem még ugyanazon pont körü különböző irányban is változó. Csupán a szögtartó térképben független a mérték az iránytól, de természetesen ebben is pontról-pontra más. A térkép mellé nyomott mérték mindig a térkép közepére vonatkozik és ott is csak a közepes mértéket adja. Készítésük módja szerint történhetik a vetítés síkra v. lefejthető felületre: hengerre v. kúpra. Az első esetben a térkép csak egy pontban, t. i. a sík és gömb érintőjében hű mása az eredetinek. Henger és kúp ellenben kör mentén érinti a gömböt, esetleg két kör mentén metszheti is és ezért a hengerre és kúpra vetített térképek, melyek egy palástvonal mentén felhasíttatván, síkká is kiterjeszthetők, egy egész kör mentén tartanak hűséget az eredetivel. A térkép változhatik még természetesen az érintési pont vagy kör fekvése szerint is, amennyiben ez az equátorba vagy a pólusba vagy tetszőleges hely horizontjába eshetik, illetve meridiánnal, parallellel vagy az equátorral eshetik össze. A V. lerajzolása végül a V.-ek mindeddig említett fajainál egészen különböző, sőt tetszőleges szabályok szerint történhetik. Majd ugy rajzolunk, mint a fénysugár a fotográfozó kamrában, és igy keletkeznek a perspektivikus V.-ek. Vagy megállapítjuk, hogy valamely földfelületi pont azimutja a térkép középpontjához képest változatlan maradjon a V.-ben is, s igy származnak az azimutális V.-ek, vagy végül egészen önkényes rajzolási szabályt állapítunk meg, miáltal az u. n. konvencionális V.-ek jönnek létre. Matematikai szempontból legérdekesebbek a szögtartó és utánuk a területtartó V.-ek. Geometriai szempontból l. Elemi projekció módszerek.

A föld- és csillagtérképek legszokásosabb V.-ei a következők: Perspektivikus sík-V.-ek: a sztereografikus (szögtartó), a gnomonos v. centrális és az ortográfiai vagy parallel V. Az első rendesen planiglobiumok, a második újabb tengeri térképek és hulló csillagok berajzolására szánt csillagtérképek, a harmadik a hold képének szerkesztésére használatos. Azimutális sík-V.-ek: Postel equidisztáns V.-e zónatérképekre és Lambert equivalens V.-e, mely valamennyi területtartó V. között a legajánlatosabb. Konvencionális sík-V.-ek: Arrowsmith és Neill globuláris V.-e v. a Beaumont-féle V., mely planiglobiumok, illetve az egész Föld ábrázolására alkalmas. Perspektivikus henger- és kúp-V.-ek tényleges alkalmazásban nincsenek, azonban az azimutalitás elve némi módosítással itt is fentartható. Az ide tartozó szokásos V.-ek a következők: Henger-V.-ek: Mercator (szögtartó) V.-e tengeri térképek és átnézetes térképek számára. Lambert izocilindrikus V.-e (területtartó), equidisztáns henger-V. (úti felvételekre), Cassini-Soldner V.-e. Konvencionális henger-V.-ek: a Flamsteed-Sanson és Mollweide-féle területtartó V., mely különösen az egész gömb felületének ábrázolására alkalmas. A kúp-V.-ek közül fontosak: a Lambert- (Gaust-) féle szögtartó, a Lambert-féle területtartó, az equidisztáns, a De l"Isle-féle metsző kúpra rajzolt V. és Tissot kiegyenlítő kúp-V.-e. Mindezek a legsűrübben használtatnak földi és égi térképek készítésére. A konvencionális kúp-V.-ek közül megemlítendők: a polikonos V. és az ortogonális polikonos V., melyeket az angol és amerikai hadi départment alkalmaz. (L. még Térkép.) V. ö. Zöppritz K., Leitfaden d. Kartenentwurfslehre; Herz N., Lehrbuch der Kartenprojectionen, amelyek a szükséges eredeti forrásokra is utalnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is