Vibratio

(lat.) a. m. rezgés. - V.-mikroszkóp, Lissajous francia fizikustól eredő műszer, melyet Helmholtz javított és alkalmazott a húrok rezgéseinek tanulmányozására. Lényeges része egy vizszintesen elhelyezett, de függélyes síkban föl-alá rezgő nagy hangvilla, melynek végei erős elektromágnes sarkai között rezegnek s melynek egyik vége lupet (nagyító üveget) tart. Ez előtt cső van megerősítve, mely szemlencsét tartalmaz, ugy hogy az egész mikroszkóp módjára van összeállítva. Ha a lupe a hangvillával együtt föl-alá rezeg, a rajta keresztül nézőre nézve valamely nyugalomban levő fénylő pont fel-alá rezgőnek tünik fel s ha a rezgések gyorsak, a fénylő és rezgő pont helyett fénylő vonal látszik. Ha ez a fénylő pont valamely húrnak pontja, amely húr a hangvillához képest merőlegesen, tehát valóságban vizszintesen rezeg ide-oda, akkor a kétféle rezgés együttes fénybehatása görbe vonalat hoz létre, mely nyugodtnak látszik, ha a rezgő húr a hangvillával egyformán rezeg, vagy az egyik a másikhoz képest 2-3-szor oly gyorsan rezeg, de folyton változó helyzetü, ha a rezgési idők nem megegyezők. Ily módon Helmholtz képes volt a húroknak nagyon is bonyolult rezgési viszonyait elemezve tanulmányozni. Az elektromágnes periodikus áramok segélyével rezgésre indítja a hangvillát s a rezgéseket sokáig föntartja. V. ö. Helmholtz, Lehre von den Tonempfindungen.

Forrás: Pallas Nagylexikon