Vidéky

János, festő és rajztanár, a réz- és acélmetszeteiről ismert V. Károly fia, szül. Pesten 1827 jan. 17. Iskolai tanulmányai mellett a zenével is foglalkozott s mint 19 éves ifju több zeneművet bocsátott közre. A szabadságharc lezajlása után, melyben szintén részt vett, előbb Fajszon Kund Vincénél, majd Somssich József gróf kaposújlaki kastélyában, azután pedig Grazban töltötte az időt 1852-ig. E bujdosás után az akkor Velencében élt Berchtold grófi családnál volt nevelő s ott folytatta az akadémián festészeti tanulmányait. Ugyancsak ott 1857. műtermet is nyitott, majd 1863-ban 1000 frtos ösztöndíjjal Rómába utazott és a Palazzo Veneziában kezdett dolgozgatni. Velencében 1866. megházasodott, aztán Mayer István püspök meghivására nemsokára visszatért Magyarországba s tanári állást foglalt el az esztergomi képzőintézetben. Itt festett képei közül fölemlítendők: Krisztus mennybemenetele, Szent Jeromos, a magyarországi Justitia. A fővárosnak ez idő tájon pezsdülni kezdő művészeti élete azonban V.-t is ide vonzotta s mint a VIII. kerületi reáliskola rajztanára telepedett le Budapesten. A műipari rajz és ízlés érdekében kifejtett eredményes tevékenysége itt kezdődik. 1880. az első edényfestészeti iskolát szervezte, azután pedig a női rajziskolát állította fel a közgyülés és fővárosi törvényhatósági tanács támogatásával. A kereskedelmi minisztérium megbizásából 1884. bocsátotta közre első nagy munkáját: a Módszeres szabadkézi rajzmintákat, mely nagy figyelmet ébresztett. V. különösen a magyar motivumok felkutatásában szerzett érdemeket. Mióta a fővárosnál működik, minden törekvése oda irányul, hogy az iparrajzoktatást előbbre vigye és ezt a célt szolgálja Módszeres rajzoktatás c. munkája is, melyet a legelső párisi cégek egyike adott ki magyar, francia és német nyelven. V. kezdeményezésére jött létre Budapesten a nagyszabásu iparrajziskola (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon