Viehoff

Henrik, német irodalomtörténetiró, szül. Büttgenben 1804 ápr. 28., megh. Trierben 1886 aug. 5. A bonni egyetemen filozofiai és természettudományi tantárgyakat hallgatott s azután különböző városokban működött mint gimnáziumi tanár. 1850 az erfurti Unionsparlament tagja volt. Különösen Schiller és Goethéről irott munkái által tünt ki. Művei: Goethes Leben und Werke (2 köt., 5. kiad. Stuttgart 1887); Schillers Leben (3 köt., 2. kiad. u. o. 1888); Goethes Gedichte erläutert (2 köt., u. o. 1874); Schillers Gedichte erläutert (3 kötet, 6. kiadás u. o. 1887); Vorschule der Dichtkunst (Braunschweig 1860); Handbuch der deutschen Nationallitteratur (3 kötet, 16. kiadás 1881-82). Metrikai fordításai közül nevezetesebbek: Racine összes műveinek fordítása (4 köt., Berlin 1869); Moli?renek három, Shakesperenak tizenegy darabja a Dingelstedt-féle kiadásban; Tegnér Frithjof - mondájának (Hildburghausen 1865), Longfellow Evangelinejének fordítása (Halle 1887). 1843-44. az Archiv für den deutschen Unterricht címü folyóirat kiadója volt. Összegyüjtött költeményei Zeitgedichte címen Berlinben jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon