Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vienne... ----

Magyar Magyar Német Német
Vienne... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vienne

(ejtsd: vien), 1. a Loirenak 372 km. hosszu mellékfolyója Corréze département É-i részében a Millevache fennsíkon, Mont-Odouze (954 m.) lejtőjén erd; átfolyik Haute-V.-be, ahol festői völgyében fölveszi jobbról a Maudeot és St.-Léonard alatt a Tauriont, elhalad Limoges mellett, balról belétorkollik a Briance; Charenteben É-i irányt vesz föl; Consolens alatt V. départementba lép; fölveszi balról Poitiers felől a Claint és Châtelleraultnál az utolsó 74 km.-nyire hajózhatóvá lesz. Indre-et-Loire határán jobbról betorkollik a Creuse. Saumur fölött ömlik a Loireba.

2. V., département Franciaország Ny-i részében, Indre-et-Loire, Indre, Haute-V., Charente, Deux-Sévres és Maine-et-Loire közt, 6970 km2 ter., (1896) 338 114, egy km2-re 50 lak. Felszine nagyobbára sik; legnagyobb emelkedése (Châtelleraulttól Ny-ra) 171 m. Nagyobb részt a V. s mellékfolyói öntözik; csakis D-en folyik a Charente s É-on a Ny-i határnál a Saumurnél torkolló Dive. A hirtelen időváltozásoktól eltekintve, éghajlata enyhe. Néhány terjedelmesebb homokos területtől eltekintve, földje termékeny. Rajta 451 600 ha. szántóföld, 40 690 ha. rét, 43 100 ha. szőllő és 84 400 ha. erdő; földje 1893-ban termelt 1 193 200 hl. búzát, 93 030 hl. rozsot, azonkivül zabot, árpát, burgonyát, hüvelyeseket, gyümölcsöt és bort (1893-ban 521 521 hl., 10 évi átlagban 536 673 hl.). A kövér rétek virágzóállattenyésztést tesznek lehetővé; 1887. volt 34 339 ló, 112 332 szarvasmarha, 369 128 juh és 99 013 sertés, ezenkivül szamarak és kecskék meg szárnyasok. A bányászat szolgáltat jó vasat, ólmot, márványt, malom- és litográf-köveket. A legfontosabb iparágak a vasipar, paszománt-, gép-, bőr- és papirosgyártás. Járásai: Châtellerault, Civray, Loudun, Montmorillon s Poitiers; székhelye Poitiers. A département-t 1791. K-i vagyis felső Poitou részeiből alkották. V. ö. Redet, Dictionnaire topogr. du dép. de la V. (Páris 1881).

3. V., Haute-, département Franciaország Ny-i részében, V., Indre, Creuse, Corr?ze, Dordogne és Charente között, 5517 km2 ter., (1896) 375 724, egy km2-re 67,6 lak. D-en és K-en az Auvergnei hegyek két Ny-i ága nyulik be; D-i határa mentén húzódnak el a Limousini hegyek és DK-en a Mont-Gargansban 731 km.-nyire, St.-Yrieixtől ÉK-re pedig a Condamineban 503 m.-nyire s ettől Ny-ra a Chalusben 496 m.-nyire emelkednek. Limogestól K-re a határon a Mont-Larron 622 m. magas; É. felé pedig egy másik hegysor (Puy de Sauvagnac 701 m.), V. és a Gartempe, vagyis Limousin közt szolgál határul. Ny-on van a Charente forrásvidéke a Tardoireral, D-en folyik az Isle a Dronne és Loueval, mig a többi részeit a V. és mellékfolyói öntözik. Az éghajlat hűvös, nedves és változó; a talaj kövér és helyenkint termékeny. A fontosabb mezőgazdasági termékek a búza (1893-ban 380 700 hl.), a rozs (697 500hl.), a burgonya (21/2 millió hl.), kender és repce. A nagy terjedelmü rétek virágzó állattenyésztést tesznek lehetővé. 1887. volt 194 357 db. szarvasmarha, 637 147 juh, 136 779 sertés és 27 639 méhkas. A bányászat szolgáltat vasat, ólmot, rezet, antimont, gránitot és D-en, különösen St.-Yrieix körül kitünő kaolint. Az ipar legvirágzóbb ága a porcellánipar (40 gyár több mint 6000 munkással), továbbá a vasáru-, posztó-, gyapjuáru-, papiros-, facipőkészítés és porcellánfestés (Limogesben). Járások: Bellac, Limoges, Rochechouart és St.-Yrieix; székhelye: Limoges. A département nagyobbára Haute-Limousin s Basse-Marche részeiből alakult. V. ö. Barral L"agriculture, les prairies et les irrigations de la Haute-V. (Páris 1884).

4. V. (Vienna Allobrogum vagy Galliae), az ugyanilyen nevü járás és az egykori Viennois székhelye a G?re és Rhőne összefolyásánál, amely utóbbi fölött híd vezet át, 31 km.-nyire Lyontól, vasút mellett, (1891) 24 817 lak., vas- és rézkohókkal, gyapjufonással, posztógyártással, selyemszövéssel, bőr- és papirosgyártással, rövid- és üvegárukészítéssel, gabona-, gyapju-, posztó-, vas-, viaszgyertya- és borkereskedéssel, nyilvános könyvtárral, szinházzal és különféle iskolákkal. Kiválóbb épület: a szt. Móricról elnevezett gót székesegyház (XII-XV. sz.-ból) két toronnyal, zöld márványból készített oltárral és a XVIII. sz.-ból való két szép síremlékkel, amelyeket Slodtz Mihály készített. A G?re jobb partján emelkednek de la Bâtie (XIII. század) egykori erősségnek, bal partján pdig a Pipet-kastélynak romjai, meg a szent szűznek kolosszális szobra. A római korból fönáll még Augustus és Liviának a nîmesi Maison carréahoz hasonló temploma, 27 m. hosszu, 15 m. széles és 17,3 m. magas épület korintusi oszlopsorhomlokzattal és oldalain oszlopcsarnokokkal; továbbá római arkádok és egy 16 m. magas piramis, melyet a körülötte levő négy korintusi arkáddal együtt egy cirkusz szögletkövének tartanak. V. a gallusi allobrogoknak volt székhelye, Diocletianus óta pedig a Provincia Viennensisnek Gallia Narbonensisban. Augustus 6 km. hosszu kőfallal vétette körül; későbben több császárnak is székhelye volt. Gallia a kereszténység bölcsőjét tiszteli benne. 413-534. és 879-1032. a burgundiai királyságnak volt székhelye. 1394. került Franciaországhoz. 1311-12. itt tartotta V. Kelemen pápa azon zsinatot, amelyben a templárius-rendet eltörölték. V. ö. Allmer és A de Terrebasse, Inscriptions antiques et du moyen-âge de V. (6 köt., 1876); Schneyder, Hist des antiquités de la ville de V. (1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is