Vierwaldstätti-tó
(Lac de quatre Cantons vagy de Lucerne), Svájc egyik
legszebb hegyi tava, Uri, Schwyz, Unterwalden és Luzern közt, 437 méternyi
magasban. A szabálytalan alaku tó hét medencéből áll: a legdélibb az
Uri-Rothstock lábánál fekvő Urni-tó, amelynek sziklás partjai a svájci hős
hagyományoknak klasszikus talaja s amely a Tödi- s Damma-csoport ágai közt a
Reuss torkolatától É. felé Brunnening nyulik, ahol egy szűk tószoros a Ny. felé
vonuló, a Rigi és az Unterwaldeni-hegyek közt elterülő Gersaui tóval köti
össze. Ebből a Vitznauer Stock és Bürgenstock nyulványai, a két «orr» közt alig
800 m. széles szoros visz É. felé a Weggisi-tóba, amely a Rigi s Brügenstock
közt fekszik és amelyből ÉK. felé a Luzerni- s DNy. felé pedig a két medencére
osztott Alpnachi-tó ágazik ki. Ez a négy tómedence egy ferde keresztet alkot,
melynek közepe Kreutzrichter nevet visel. Azon öböl, amely Beckenried mellett
van, a Bouchsi-öböl. A tó hossza a Reuss torkolatától annak kifolyása helyéig
37 km., az Alpnachi-tó végétől a Küssnachtinak végéig 17,5 km. Az egyes
medencének szélessége 1-6 km.; összes terület: 113 km2, a legnagyobb
mélység 214 m. A tó vize tiszta; az Urni-tóban sötétzöld, amely szin É. felé
lassan kékké válik; halakban igen gazdag. A hőmérséklet a mélységben 4-6°, a
felszinen nyáron 18-26°. Történelmi időkben soha sem fagyott be. A Reusson
kivül beleömlik a Muota, az Engelbergi- és a Sarni-Aa. A forgalom rajta igen
élénk. Partjain a nagyobb helységek Uriban: Flüelen; Schwyzban: Brunnen, Gersan
és Küssnacht; Nidwaldenben: Beckenried, Buochs és Stansstad; Luzernben: Luzern,
Vitznau s Weggis. V. ö. Brlepsch, Luzern, der Vierwaldstätter See und die
Urkantone (Luzern 1879); Hardmeyer, Der Vierwaldstätter See (Zürich 1884);
Schleicher, Am Vierwaldstätter See (Luzern 1889); Türler, Der Vierwaldstätter
See u. sein Ufer (Weggis 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|