Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vietnam Kom... ----

Magyar Magyar Német Német
Vietnam Kom... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vietnam Kommunista Pártja

történelem

A francia gyarmati időkben, 1930. febr. 3-án alakult Indokína Kommunista Pártja néven. Ho-Si-Minh javaslatára a feudalizmus és az imperializmus megdöntését, továbbá a szocializmusba a kap. út elkerülésével való átmenetet tűzte zászlajára. A franciaországi népfront 1936. évi megalakulásáig csak illegálisan működhetett, majd Franciaország 1941. évi kapitulációja után a japán megszállókkal kellett szembenéznie. Kezdeményezésére 1941-ben megalakult a Vietnami Függetlenségi Liga (Viet Minh). amely egy év múlva partizánharcot indított az ország függetlenségéért. 1945. aug. 13-án a Viet Minh felszabadító hadserege bevonult Hanoiba. Szept. 2-án kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Alig több, mint egy év múlva a francia imperialisták háborút indítottak a VDK ellen. A párt vezetésével folytatott sikeres harcok után, 1954-ben Dien Bien Phunál döntő csapást mértek a franciákra. Az ezt követő genfi egyezmény után az országot két részre osztották, és a franciák helyére lépő amerikai imperialisták véres háborúban félmilliós hadsereggel támadtak a VDK-ra. Ez azonban már nem tudta megállítani az ország szoc. demokratizálódását. 1973-ban a vietnamiak győzelme után az USA kénytelen volt békét kötni s kivonni csapatait Vietnamból. 1975-ben délen is győzött a forradalom, s létrejött az egységes Vietnam. 1976-ban megtartották a párt IV. kongresszusát, amelyen felvette a ~ nevet és amelyen "három forr." feladatát fogalmazták meg: forr. a termelési viszonyokban. tudományos-technikai forr., ideológiai és kulturális forr. V. kongresszusán az életviszonyok javítása mellett célul tűzte ki a szoc. anyagi-műszaki bázisának megteremtését, a déli országrészekben pedig a szoc. alapjainak lerakását. A párt tagjainak száma: 1 500 000, főtitkára Le Duan, a párt lapja a Nhan Dan.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is