Vieuxtemps

(ejtsd: Vjötan) Henrik, francia hegedüművész és zeneszerző, szül. Verviersben 1820 febr. 20., megh. az algériai Musztafában 1881 jun. 6. Az atyja által korán megvetett alapon Lecloux olyan gyorsan fejlesztette képességeit, hogy Bériot magával vitte Párisba, díjtalanul tanította tovább s már 1830. nyilvánosan felléptette. V. 1833-34. Bécsben Sechternél, 1835. Párisban Reichánál tanulta a zeneelméletet s csakhamar hirre jutottak szerzeményei is. Pétervárott működött 1846-1850. s a brüsszeli konzervatoriumon 1870-73., mikor bal oldalát szélhüdés érte. Mint előadó művész Amerikát is nagy diadallal járta be. hat nagy hangversenydarabján kivül egy zenekari megnyitót (a belga nemzeti himnusz alapján), három cedenzát Beethoven hegedükoncertjéhez, Erkel Ferenccel együtt Duo brillant-t magyar témákra, két gordonkahangversenydarabot és számos kisebb hegedüszerzeményt irt, részben zenekari, többnyire zongorakisérettel. Hátrahagyott müveinek zongoraszólamát Aggházy Károly dolgozta ki. Müveit nemes ízlés, behizelgő érzelmes dallamok, szabatos forma és a fényes előadó virtuozitással elérhető hatásosság jellemzik. 1844. vette nőül Eder Jozefa zongoraművésznőt (szül. Bécsben 1815 dec. 15., megh. Celle-St.-Cloudban 1868 jun. 29.). Fivérei: V. János, zongoraművész Brüsszelben, szül. 1828 jul. 5. és V. Gyula, gordonkaművész Manchesterben, szül. 1832 márc. 18.

Forrás: Pallas Nagylexikon