Viktor

három pápa neve I. V. (185-197., mások szerint 190-202.), zsinatokat tartatott a végből, hogy a husvét a nyugati egyház szokása szerint mindenütt egy időben ünnepeltessék, minek folytán Kis-Ázsia püspökeivel heves viszálykodásai voltak (l. Páskavita). Eusebius tudósítása szerint Theodotus eretneket, bizánci cserzőmestert, mert Krisztus istenségét tagadta és Sabellius, valamint Noetius eretnekeket az egyházból kiközösítette. - II. V. (1055-57.), előbb Gebhard, eichstädti püspök, a Calw grófok nemzetségéből, III. Henrik császár bizalmasa és rokona. Firenzében zsinatot tartott, amelyen az akkori bajok (szimonia, papi házasság, az egyházi javak elidegenítése stb.) ellen üdvös határozatokat hoztak. Az egyházi fegyelem helyreállítása körül való buzgalma ellenszenvet keltett, aminek következménye volt, hogy egy subdiaconus meg akarta mérgezni. 1056. Németországba utazott, hol a haldokló III. Henrik fiának gyámjául kérte őt fel, mely tisztét sikeresen oldotta meg. Megh. hazautaztában Firenzében. - III. V. (1086-7.), Landulf beneventi herceg fia, előbb Dezső, montecassinói apát. VII. Gergely ajánlatára, dacára egy évi vonakodásának, pápává választották 1086 máj. 24., de négy napra reá elhagyta Rómát és Terracinóba ment, hol lemondott és Monte-Cassinóba vonult vissza. A capuai (1087) zsinat kérelmére azonban elfogadta a választást és 1087. Krisztus mennybemenetele napján római püspökké szentelték. Néhány hónapra reá szept. 16. meghalt. Rövid kormányzása alatt az olaszokat az afrikai szapracénok ellen való keresztes hadjáratra birta és Benventben zsinatot tartott, amelyen az invesztiturák betiltattak. - IV. V. néven két ellenpápa szerepel: 1. Conti Gergely bibornok, II. Ince pápa elenese 1138., de két hónap mulva szt. Bernát intésére visszavonult. 2. Octavian, a Frascati-nemzetségből, 1159 szept. III. Sándor ellenpápája. Az I. Frigyes császár által 1160 febr. 5. rendezett paviai álzsinat megerősítette őt és a császárral karöltve, sok kellemetlenséget szerzett III. Sándornak (l. o.). Megh. Luccában 1164 ápr. 20. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon; Hergenröther Kirchengeschichte I.

Forrás: Pallas Nagylexikon