Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Viktória-ke... Victoria cr...

Magyar Magyar Német Német
Viktória... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Viktória

(növ., Victoria Lindley), a tündérrózsafélék családjának fajaszakadt génusza. A királyi V. (V. regia Lindl., Euryale Amazonica Pöppig, l. a Vizi növények képmellékletén) Dél-Amerika északkeleti folyónak 2 m. mély morotváiban szeret nőni, kivált Gujanában, ahol irupé a neve. Óriási levelének kerek lemeze 1,5, sőt 2 m. átmérőjü és tenyeres-erezetü, fönt nyájas zöld, lent kárminpiros. Alul kiuró 2,5 cm. vastag, 5-10 cm. magas főereit horgos tüskék a vizi állatok támadásai ellen óvják; lemezének széle fent 5-10 cm.-re fölperemesedik, aminél fogva a levél tutajszerüen úszik. Virága aprótüskéjü 2,5 cm. vastag kocsánnal a viz fölé emelkedve, este 30, sőt 40 cm. átmérőjü; első éjjel hófehér szirmait szemmel láthatóan teritgeti ki, miközben ananászillatot áraszt. Reggelre becsukódván, este ismét kinyilik; ekkor rózsaszinü szirmai annyira hátragyürődnek, hogy körben álló 3-4 cm. magas porzói csuporképen kiállnak és az éjjeli bogarak beporozó beavatkozását várják. Ennek megtörténtével (üvegházainkban ecseteléssel végezik) szirmai összeborulnak és a virág elámerülve 10, sőt 15 cm.-es sokmagvu tokká érik. Minden virágát levél előzi meg. Magvát, mely hazájában kukoricaszem-nagyságu (nálunk a fejletté csak kölesnyi, sőt még kisebb), a benszülöttek «vizi kukorica» néven eszik. A V. első hirét Haenke német utazó 1801. hozta, 1820. Bonpland említi, 1832. Pöppig a virágzását is megfigyelte; Európába Schomburg 1837. hozta magvát, de szárazon, tehát hasztalan. Vizben szállított magva 1849. Londonban szép növénnyé fejlődött ki. Azóta külön üvegházban sokfelé tenyésztik; Budapesten a növénykertnek 1894 óta állandó dísze.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is