Világrendszer
az égi testek összessége kölcsönös vonatkozásuk és
elrendezésük szempontjából. Ha tisztán a Napot környező bolygókat vesszük
tekintetbe, a szűkebb értelemben vett V. vagy bolygórendszerre gondolunk. Ilyen
a Ptolemaios-, Coppernicus-féle rendszer. Ha ellenben legtágabb értelmében
fogjuk fel, akkor az egész látható mindenség elrendezésének törvényszerüségét
értjük alatta, melyhez bolygórendszerünk mint parányi tag is tartozik. Az álló
csillagok fényének, saját mozgásainak, számának és térbeli eloszlásának
statisztikájából következtethetjük, hogy V.-ünk v. csillagrendszerünka
bolygórendszerhez hasonlóan lapos korong, melynek szélét a tejút jelzi. Napunk
a rendszernek körülbelül középpontját foglalja el, de nem áll a tejút síkjában,
hanem ebből némileg kiemelkedik. Innen van, hogy a tejút nem legnagyobb kör
alakjában húzódik végig az égen. Terjedelmét nem ismerjük, csak sejthetjük,
hogy a fény évezredekig an úton, mig a tejút széléről hozzánk leér. Vastagsági
mérete tetemesen kisebb. A csillaghalmazok minden valószinüség szerint
csillagrendszerünkön kivül fekvő újabb csillagrendszerek. A V. ezen általános
fogalmazása és megszerkesztése már Lambertnél és Kantnál fordul elő, mégis
Herschel Vilmos tett legtöbbet teljesebb kiépítésére. L. bolygók (melléklet).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|