Világrendszer

az égi testek összessége kölcsönös vonatkozásuk és elrendezésük szempontjából. Ha tisztán a Napot környező bolygókat vesszük tekintetbe, a szűkebb értelemben vett V. vagy bolygórendszerre gondolunk. Ilyen a Ptolemaios-, Coppernicus-féle rendszer. Ha ellenben legtágabb értelmében fogjuk fel, akkor az egész látható mindenség elrendezésének törvényszerüségét értjük alatta, melyhez bolygórendszerünk mint parányi tag is tartozik. Az álló csillagok fényének, saját mozgásainak, számának és térbeli eloszlásának statisztikájából következtethetjük, hogy V.-ünk v. csillagrendszerünka bolygórendszerhez hasonlóan lapos korong, melynek szélét a tejút jelzi. Napunk a rendszernek körülbelül középpontját foglalja el, de nem áll a tejút síkjában, hanem ebből némileg kiemelkedik. Innen van, hogy a tejút nem legnagyobb kör alakjában húzódik végig az égen. Terjedelmét nem ismerjük, csak sejthetjük, hogy a fény évezredekig an úton, mig a tejút széléről hozzánk leér. Vastagsági mérete tetemesen kisebb. A csillaghalmazok minden valószinüség szerint csillagrendszerünkön kivül fekvő újabb csillagrendszerek. A V. ezen általános fogalmazása és megszerkesztése már Lambertnél és Kantnál fordul elő, mégis Herschel Vilmos tett legtöbbet teljesebb kiépítésére. L. bolygók (melléklet).

Forrás: Pallas Nagylexikon