Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Villamos va... ----

Magyar Magyar Német Német
Villamos va... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Villamos vasút

Főképpen városok belsejében már régibb idő óta kerestek oly közlekedési eszközt, amely motorikus erőtől mozgatva, a lóval való vontatásnál olcsóbb, gyorsabb és biztosabb legyen. Evégből gőz, hőlég, kábel és még sok más szerkezetű motortól hajtott közúti vasutakat építettek, míg újabb időben a villamos erőtől mozgatott közúti vasutak hódítanak általánosságban teret.

Ezeknél, a központi áramfejlesztő telepen előállított áramot egy adott villamos vezető szállítja tovább, és azt azután az E kocsival haladó és ezalatt is a vezetővel jó fémes érintkezésben maradó áramszedőn át jut az M kocsiba, ahol a villamos motort forgatja, amely e forgatást közlő mű útján a kocsitengelyekre hárítván át, a kocsi tovahalad. Az áramút zárására itt a síneket használják fel. Ez a felsővezetékes rendszer. Lehet az áramot a vágány alatt készített és a pályával párhuzamos üreges csatornában is vezetni, mely esetben a kocsi az áramot e csatornába lenyúló és az áramvezetőkkel fémesen érintkező szerkezeten át kapja. Ez az alsóvezetékes rendszer. Végül van egy harmadik rendszere a V.-aknak, amellyel a villamos energia töltött akkumulátorokban (l. o.) magán a kocsin van. Az energiájukat már felhasznált akkumulátorokat újonnan töltöttekkel cserélik ki a töltőállomáson. Magának a vasúti vágánynak és így a közlekedési útnak helyzete szerint is lehet a V.: 1. földallatti; 2. útszintben levő; 3. földfeletti. A felsővezetékes rendszer volt az első, amely életképességét bebizonyítván, Amerikában a V.-ak hallatlanul rohamos elterjedésére vezetett.

Maguk a vezetékek, hogy az egyes utcák igényeihez simuljanak, igen sokféleképen vannak elrendezve: a vezetéket vasoszlopról kinyúló kar tartja, két oszlop között feszített keresztdrót tartja, kettős vágány van, kettős pálya közepén levő vasoszloppal van megoldva, a külön oszlopok egyáltalában mellőzve vannak és a vezető huzalt a házak falaihoz erősített keresztdrót tartja. Az áramszedőtől érintett ún. munkadrót azonban kopásnak lévén kitéve, különben is nagyobb szilárdsággal is kell, hogy bírjon, miért is vezető képessége nem a legjobb, ezért az áramvezetést már csak azért is, hogy az egyes szakaszokban keletkező zavar az egész vasútra ki ne hathasson, nem bízzák kizárólag a munkadrótra. E munkadrót csak bizonyos hosszúságú, egymástól szigetelt hosszakban van kihúzva, minden egyes ily szakasz azután az ún. tápláló (feeder) vezeték útján közvetlenül az áramfejlesztő telepből kapja áramát. Az áramszedő szerkezet csuklós, forogható rugalmas rúd, amelynek végén vagy forgó csiga (trolley) van, amely a munkadróton gördül, vagy négyszögletes drótkeret. Ez utóbbinál elágazások esetén a felső vezetéken nem kell elágaztató váltókat és keresztezéseket oly gondosan készíteni. Az áramszedőből a villamos áram a kocsivezető szabályozójához jut, amelynek segítségével azt a motor vagy motorokba egyik vagy másik irányba különböző áramerősséggel lehet vezetni. Ezzel az előre vagy hátra való menet és a különböző sebességek éretnek el. Maga a motor rendesen a kocsiszekrény alatt van elhelyezve és az utca piszokja és vize ellen jól záró tokba van foglalva. A motor forgó mozgását a kocsitengelyre többféle közlőművel igen változatos módon teszik át, így végtelen csavarral, lánccal, de legelterjedtebb a fogaskerékkel való áttétel és vannak közvetlen hajtású motor-kocsik is.

Fogaskerék-áttételű motor nyitott szekrénnyel a hajtott tengelyről leemelve: A motortól az áram vagy a síneken, vagy külön vezetéken át záródik a központ felé. Amennyiben a sínek használtatnak fel visszavezetésre, azok jó fémes összeköttetésére különös gondot kell fordítani, mert máskülönben az áram a síneket elhagyva, a földrétegeken átmegy és így más, főképpen gyenge árammal működő villamos berendezést zavar, sőt a víz, gáz és más fémvezetékű csőrendszereket elektrolízis folytán megtámadja.

Alsóvezetékes rendszer, amint azt a budapesti városi V. alkalmazza: Az elől látható vasbak felső részein a kettős futó sínt tartja, amelyek között az áramszedő a csatornába nyúlik, és az ott szigetelten elhelyezett két szegletvasról veszi az áramot. Két-két egymást követő vasbak között a csatorna cement-betonból és téglából készül.

Újabban egyrészt, hogy az áramvezető síneket jobban lehessen izolálni, másrészt, hogy azokhoz hozzá is lehessen férni, a következő elrendezést választották: az áramszedő hajót, ha a kocsi felső vezetékes szakaszra fut át, egyszerű szerkezettel fel is lehet emelni. L. még Lokomotív.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is