Vilna

1. V., Grodno, Kovno, Minszk és Mohilev kormányzóságokat magában foglaló orosz főkormányzóság. - 2. V., orosz kormányzóság Kovno, Vitebszk, Minszk, Grodno és Szuvalki közt, 42 530 km²-ter., 1 413 500, egy km²-re 33 lak. Felszine nagyobbára sík, csak itt-ott vannak rajta dombsorok. DNy-i határán folyik a Niemen, amely a Viliját, Sztravát, Merecsankát stb. veszi föl; ÉK-i határa a Düna, melybe beleszakad a Diszna s Drujka. A tavak 691 km² területet borítanak. Földje főképen agyagos s homokos; fő termékek: gabona, len, kender, dohány, helyenként még cukorrépa. Az állattenyésztés virágzó, 1893. volt 223 817 nagyobbára kis és gyenge faju ló, 559 154 szarvasmarha, 437 309 juh, 376 867 sertés, 29 358 kecske. az ásványország szolgáltat gránitot, gnájszt, bazaltot, vakövet, turfát, lignitet; azonkivül vannak só- és vastartalmu forrásai. A lakosok lengyelek, litvánok és zsidók. A földbirtokosok nagyobbára lengyel eredetüek. A házi ipar és kereskedelem nem nagyon jelentős. Vannak szeszégetői, sörgyárai, 10 dohány-, két drót- és szeggyára, öt pamutgyára stb. Járásai: Diszna, Lida, Osmjani, Szvencjani, Troki, Vilejka és V. - 3. V., az ugyanily nevü főkormányzóság és kormányzóság, orosz érsek, kat. püspök székehlye, a Vilejka és Vilija összefolyásánál, vasutak mellett, 250 m. magas hegyektől körülfogott területen, (1894) 127 402 lak., akik között 16% orosz-ortodox, 34% kat. és 47% zsidó; dohánygyárral, irón-, művirág-, kalap-, cipő, kesztyübőr-, gomb-, kefe-, öntöttvasáru-készítéssel; pamut-, gyapju-, kasmir-, porcellán-, arany- s ezüstárukereskedéssel; különböző közép- és népiskolán kivül rajz-, vasúti, postatisztképző, bábaképző állatorvosi iskolája, könyvtára muzeummal, szinháza, földrajzi társasága, zeneegyesülete. Jelentékeny épületei: az orosz székesegyház, amelyet a XIV. sz.-ban alapítottak és 1868. újra építettek; a szt. Szaniszlóról elnevezett kat. székesegyház pompás márványkápolnával és szt. Kázmér ezüskoporsójával, továbbá az Osztrikapun a csodatevő Szűz-Mária-kép, amelyet katolikus és ortodox egyaránt tisztelnek. A várhegyen láthatók a Jagellók régi fejedelmi kastélyának romjai. V.-ról az okiratok 1128. tesznek említést. 1323-1795. fővárosa volt Litvániának, 1803-32. volt lengyel egyeteme. 1812. megszállotta Napoleon és innen igyekeztt Litvániát föllázítani. 1831 jun. 12. az oroszok itt megverték a Gielgud vezérlete alatt álló lengyeleket.

Forrás: Pallas Nagylexikon