Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
virág bloom
virág blossom
virág flower
virág- floral
virágágy bed
virágágy flowerbed
virágállván... flower stan...
virágállván... plant stand...
virágárus florist
virágcserép... flowerpot
virágcserép... pot
virágcsokor... bouquet
virágcsokor... bunch of fl...
virágdíszes... florid
virágdíszes... beanie
virágfüzér garland
virágfüzérd... swag
virágfüzért... to wreathe ...
virágfüzért... to wreathe ...
virágföld black mould...

Magyar Magyar Német Német
virág Blume (e)
virág Blüte (e)
virágágy Blumenbeet ...
virágállván... Blumenkripp...
virágcserép... Blumentopf ...
virágcsokor... Bukett (s)
virágfüzér Gewinde (s)...
virágkertés... Blumenzucht...
virágkor Blütezeit (...
virágos blumig
virágos geblümt
virágtartó Blumenständ...
virágzás Blüte (e)
virágzás id... Blütezeit (...
virágzik blühen
virágzik florieren
virágzik & ... fortkommen

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Virág

híres emberek

Benedek, költő, szül. Dióskálon (Zala) 1754., meghalt Budán 1830 jan. 30. Gyermekéveit a somogyvármegyei Nagy-Bajomban töltötte. 13 éves korában Nagy-Kanizsán, a piaristáknál kezdte a gimnáziumot, 1772. a retorikai osztályba Pécsre ment. 1775-ben Pesten a pálosrendbe öltözött s bölcsészeti és teologiai tanulmányait u. o. és Pécsett fejezte be. Mint pécsi teologus, levelezésbe bocsátkozott a szintén paulinus Ányossal és vele együtt a franciások hatása alatt kezdett magyarul verselgetni, miután latin verseket már előbb is irt. Fölszentelése után 1781. Székesfejérváron kezdett tanítani, hol Ányossal együtt működött. Mikor József császár a rendet 1785. feloszlatta, V. a székesfejérvári egyházmegye világi papságába vétetett fel s megmaradhatott tanári állásában. 1794. megvált állásától és Pestre költözött, hol a Batthyány grófi családnál nevelősködött, azonban betegsége miatt lemondván, Budán húzódott meg s ott élt abból a 300 váltóforintból, melyet a vallásalapból kapott nyugdij fejében; e csekély jövedelmét is leapasztotta később a devalváció és csak a 20-as években javította meg a nádor néhány száz forinttal. Segítséget csak igen jó barátaitól és irótársaitól fogadott el, azt is inkább csa ugy lopták hozzája (mint tüzifát stb.). Az 1810-iki budai tűzvész attól a csekélységtől is megfosztá, amije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. De Budát nem tudta elhagyni s haláláig ott lakott. Szerény szobájában mint az irodalom patriárkáját föl fölkeresték a Pestre jövő irók, Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi s a Pesten is egyre szaporodó irói gárda tagjai: Vitkovics, Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Bajza, Toldy, Vörösmartty és még sokan. Lakóházát a főváros 1880 szept. 23. emléktáblával jelölte meg. V., noha a franciások módján kezdett irogatni, Szabó Dávid hatására csakhamar, már 1789. a klasszikai iskolához pártolt át s attól fogva csak antik formákban irt. Első sorban ódaköltő volt s a legelső jelesebb költői tehetsége a klasszikai iskolának, kinél csak Berzsenyi emelkedett följebb. A római költészet és római lélek ihlette. A formában és dikcióban Horatius volt mintája, de a római szellemből inkább a stoicizmust vette át, ami az ő aszkéta keresztény szellemével jobban összefért. Versei nem mind lapokban jöttek ki, hanem egyes leveleken járták be az országot s nevezetes hatást tettek. A honfiságot, az élet komoly felfogását egy költő sem magasztalta és fejezte ki annyi erővel az ő koráig mint ő. Hangja inkább erős és zord, mint elragadó és változatos. A fenségi elemet ő vitte be a megújult magyar költészetbe éppen erkölcsiségének imponáló szigoruságával és hajthatatlanságával és nyelvének tömöttségével. Az 1790-es években és az 1800-as évek első tizedében, Berzsenyi feltüntéig állt hatása tetőpontján. A hősi és a bölcselő óda ő nála kezdődik irodalmunkban. Versei kétszer jelentek meg életében. Először Bacsányi adta ki V. B. Poétai munkáji címen (Pest 1799), másodszor pedig megjelentek 1822. (u. o.). Harmadik teljesebb kiadásuk Toldytól (u. o. 1863). Sokat foglalkozott egyházi irodalommal és máfordítással. Horatiusnak ő adta nálunk első irodalmilag értékes teljes fordítását. Munkái a fentieken kivül: Horatius Poetikája (Pest 1801); Lélius vagy M. T. Cicerőnak beszélgetése a barátságról (1802); Az idősb Kátó vagy M. T. Cicerőnak beszélgetése az öregségről (1803); Négy prédikáció (Telegdi Miklóstól kiadva, 1803); Magyar poéták, kik római mértékre irtak 1540-től 1780-ig (1804); Második András Arany bullája (1805); Jegyzetek a magyar beszédnek részeire (1810); Thalia (1813); Euridice (1814); Q. Horatius Flakkus levelei (1815); Költemények (1816); Hunyadi László (tragédia, 1817); Poesia (1817); Költemények (hatos jambusokban Phaedrusként, Buda 1817); Észrevételek a magyar prozódiáról (Tudományos Gyüjtemények 1818); Költemények Phaedrusként (1819); Magyar rozódia és magyar irás (1820); Észrevételek a magyar szókötésre (1821); Q. Horatius Flakkus ódái (5 könyv, Buda 1824, új kiad. 1862. és 1876); Magyar lant (u. o. 1825); Szatirák Horatiusból (1820). Több kötet egyházi munkát fordított Fleury Kolozs után. Az utolsó három évtizedben munkája javát egy nagy história mű megirására fordította. A magyar nemzet törtnetét irta meg Magyar Századok címen, melynek az Árpád-ház kihaltáig terjedő részét 1808. (új kiad. 1811), a Zsigmond haláláig terjedő második részt Budán 1816. adta ki; az utolsó résznek (a mohácsi vészig) kéziratát csak újabb időben találta meg és 1863. tette közé Toldy Ferenc. Sokáig ez volt a legjobb magyar nelvü történet. Az előadás irodami szinvonala s erős erkölcsi felfogása értékessé tették a maga idején; még inkább hatott nemzeti érzéseinek erejével. Horvát István az ő hatása alatt lett történetiróvá. Hatott költőinkre is és olvasóit általán hazaszeretetre tanította. Mint költőnek Berzsenyire, Vörösmarttyra volt nevezetes hatása. V. ö. Toldy F., Magyar költők élete; Szalay Gyula, V. B. (Figyelő 25, 26); Beöthy, Irodalomtörténet és Képes irodalomtörténet. Költeményeit és Magyar Századait újabban Toldy F. adta ki. Fehérmárvány-emléke Ferenczy Istvántól a pesti belvárosi templom egyik kápolnájában van.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is