Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Virginia... ----

Magyar Magyar Német Német
Virginia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Virginia

(ejtsd: vördsinnie), 1. az amerikai Egyesült-Államok egyike, Ny-i V., Maryland, az Atlanti-oceán, É.-Karolina, Tennesse és Kentucky közt, 109 940 km2 területtel, (1890) 1 655 980 (824 278 férfi) 1 km2-re 15 lak., akik közt 635 438 szines bőrü. A számos mocsárral és fenyőerdőkkel borított alacsony partvidék körülbelül 200 km. széles. Ezt köfeti beljebb a dombos vidék; végre Ny-on az államot az Alleghanyk ágai, főképen a Blue Ridge borítják. E részében sok a szép vidék, a természet érdekes jelenségei és az ásványvizforrások; az éghajlat is egészségesebb mint a partokon. A legjelentékenyebb folyók a Potomac a Shenandoahval, a James-river az Appomattoxszal, a Rappahannock, York és Roanoke. A fő jövedelmi forrása a mezőgazdaság. 1893. termett: 31 millió bushel kukorica, 8,6 millió bushel búza, 68 millió font dohány, 8 millió bushel zab, 3 millió bushel burgonya és 854 000 t széna. A partvidéken fontos még a zöldségtermelés is. A DK-i részen kevés pamutot is termelnek. A hegyes vidékeken jelentékeny még az állattenyésztés és a bányászat is. Ez utóbbi 1893. szolgáltatott 612 000 tonna vasércet 693 000 dollár értékben, 820 000 t. szenet, 125 000 t. kokszot, 103 000 dollár értékben gránitot, 4092 t. mangánércet és kevés aranyat. Az erdők is bő jövedelmet hajtanak. Az iparágak közt a legfontosabbak a dohánygyártás, az őrlő- és fürészmalmok. Az állam 100 countyra van fölosztva; fővárosa Richmond. A kormányzót és a 40 szenátort 4, a 100 képviselőt 2 évre válsztják. A kongresszusra V. 2 szenátort és 10 képviselőt küld. V. a legrégibb és sok ideig a legfontosabb É.-amerikai gyarmat volt. Az első európai ember, aki meglátogatta, 1584. Sir Walter Raleigh volt, aki Erzsébet királyné tiszteletére V.-nak keresztelte el. 1606. két társaság, a London- s a Plymouth-társaságok kaptak jogot a megszállásra; az előbbi alapította Jamestownt. A gyarmat gyorsan fölvirágzott és 1619. már volt népképviselete. 1624-ben koronagyarmattá alakították és az amerikai szabadságharcig az is maradt. 1776. adta magának az első alkotmányt. A szecesszionális háboruban V. először közvetítő szerepet játszott, későbben a konfederációhoz csatlakozott, amelynek Richmond lett a fővárosa, és ennek elfoglalása után a háboru véget ért. V. nyugati része hű maradt az unióhoz és már 1861 jun. havában Ny.-i V. néven külön vált.

2. Nyugati V., az amerikai Egyesült-Államok egyike, Pennsylvania, Maryland,Virginia, Kentucky és Ohio közt, 64 180 km2 ter., (1890) 762 794 lak., akik közt 32 690 szines bőrü. V. részint zord, részint nagyon termékeny völgyektől átszelt hegyes vidék. A V. felől határul szolgáló Alleghanykkel egyközüen EK-ről DNy. felé hegyláncok húzódnak, aminők a Greenbrier. Ezek közt folynak a Great-, a Little-Kanawha, a Monogahela, a Cheat stb., amelyek mind az Ohióba torkolnak. K-en ered a Pontomac. Szénképződmények alkotják csaknem az egész állam talaját. A legjobb bányák vannak Fairmont és Clarksbury körül. 1893. az összes széntermelés 10,7 millió t. volt. Ezenkivül nyernek sőt (210 000 hordó), természetes gázt és petroleumot (8,4 millió hordó). A mezőgazdasági fő termékek: kukorica (1893-ban 14 millió bushel), dohány (3,4 millió font) és búza (4,5 millió bushel). Az erdők is kitünő épületfát szolgáltatnak. Virágzó a vasipar, továbbá vannak őrlő- és fürészmalmok, bőr-, üveg- és szivargyárak. Az állam 54 countyra van osztva; főárosa 1885 óta Charleston. A kormányzót és 26 szenátort 4, a 65 képviselőt 2-2 évre választják. Mig 1861. V. fő része a szecesszióhoz csatlakozott, a nyugati grófságok hivek maradtak az unióhoz és Ny.-V. néven külön állammá alakultak, amelyet 1863 jun. 19. vettek föl formálisan az unióba. Első alkotmánya 1862-ből való.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is