Vischer
híres emberek
Frigyes Tivadar, az újabb német esztetika legkiválóbb
művelője, szül. Ludwigsburgban 1807 jun. 30-án, megh. Gmundenben 1887 szept.
14. A hires tübingai stiftben nevelkedett, teologiai pályára lépett, de már
1833. tanársegéd (repetent) Tübingában, 1837. az esztetika és német
irodalomtörténet rendkivüli tanára u. o., 1844. rendes tanár, de mindjárt
megnyitó előadása folytán két évre fölfüggesztették. 1848-ban tagja az
ellenzéknek a frankfurti parlamentben. 1855. a zürichi politechnikum tanára, 1866-ban
a stuttgartié, 1877. nyugalomba vonult. A m. tud. akadémia 1872. külső tagjává
választotta. Hegel eszmekörében élve, az esztetika tudományának első rangu
művelője lesz és nagy műve: Aesthetik oder Wissenschaft des Schönen (3 kötet,
1847-1858), ámbár részben szigoruan spekulativ alapon építi föl az esztetika
rendszerét, és ámbár később ő maga elitélte művének ezt az architektonikus
részét: mégis a rendszertől független esztetikai fejtegetések, elmélkedések
nagy gazdagságánál fogva mindenkor egyik legbecsesebb tárháza lesz az esztetika
tudományának. Ehhez hozzájárulnak még a következő művei: Über das Erhabene und
Komische (1837); Kritische Gänge (2 köt., 1844) és Neue Folge (6 füzet,
1860-75). Igen becses műve: Geothes Faust (1875). Szatirikus, költői stb. művei
is vannak: Auch Einer (regény, 4. kiad. 1889); Altes und Neues (4 füz.);
Lyrische Gänge (2. kiadás 1889); Mode u. Dynismus (3. kiad. 1887). Egy
parodisztikus műve van: Mystifizinsky: Faust, der Tragödie dritter Theil (4.
kiad. 1889), paródiája Faust második részének. Schartenmeyer álnéven
megénekelte a francia-német háborut: Der deutsche Krieg 1870-71. Ein
Heldengedicht és finom epigrammákat adott ki névtelenül: Epigramma aus
Baden-Baden (1807). Gazdag, előkelő szellem volt, tipikus képviselője a német
érzésnek és gondolkodásnak. Fia Róbert (szül. 1847-ben) a művészet történetének
tanára az aacheni politechnikumon. Műve: Über das optische Formgefühl (1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|