Visconti
híres emberek
Ennio Quirino, olasz régiségbuvár, szül. Rómában 1751 nov.
1., megh. 1818 febr. 7. V. Giambattista Antalrak, a római régiségek hirneves
prefektusának fia. Korán ért csodagyermek. Jogot tanult, azután a pápa
tiszteletbeli kamarássá és alkönyvtárnokká nevezte ki s mihelyt az atyja által
megkezdett Museo Pio-Clementino 2. kötetét kidolgozta, 1787. a Museum
Capitolium őrévé tette. Midőn a franciák Rómát első ízben megszállották, V.
rövid ideig az új ideiglenes kormány belügyminisztere. 1799. a nápolyi hadsereg
közeledtére Párisba menekült, hol a Louvreban levő gyüjtemények felügyelője és
a régészet tanára lett. 1817. Angliába hivták, hogy a Partenon romjai közt
talált szobrokat megbecsülje. Ebből az alkalomból irta Mémoire sur les ouvrages
de sculpture du Parthénon (Páris 1818) c. művét. Többi irodalmi munkái:
Iconographie grecqu (3 kö., Páris 1808) és Iconographie romaine (3 köt., u. o.
1818-20). Kiadta végül a Louvre műkincseinek katalogusát. Összes műveit Labus
adta ki (Milano 1818 s köv.). - Fivére, Fülöp Aurelian (megh. Rómában 1831
márc. 30.), a Museo Pio-Clementino folytatásául a Museo Chiaramontit adta ki.
Másik öccse Sándor (szül. Rómában 1757 márc. 12., megh. u. o. 1835 jan. 7.),
tulajdonképen orvos volt, de mindamellett mint archeologus és numizmatikus
tette nevét ösmeretessé. - Lajos Tullius Joachim, építész, az előbbinek fia,
szül. Rómában 1791 febr. 11., megh. Párisban 1853 dec. 1. E városban tanult és
ott is működött mint építész; egyebek közt ő építette a borcsarnokot, a nagy
párisi könyvtárt, I. Napoleon síremlékét a rokkantak palotájában és ő alkotta
és fejezte be a Louvret. - Péter Ercole, régiségbuvár, V. Sándor fia, szül.
1802., megh. 1880 okt. 14. Korán tagja lett a pápai régiségtani akadémiának,
később pedig annak titkára volt; 1836 óta mint a régiségek biztosa, a vatikáni
gyüjtemény igazgatója s egyetemi tanár működött. 1870. lemondott hivataláról.
Kiadta Torlonia herceg muzeumának katalogusát s Vittoria Colonna költeményeit.
Róma családainak történetét is elkezdte megirni, de e mű fennakadt. Unokaöccse
Károly Lajos (szül. 1818., megh. 1894 jun. 20.) Rómában a pápai muzeumok
igazgatója volt s tevékeny részt vett a Commissione archeologica municipale
jelentéseinek kidolgozásában (Róma 1872).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|