viselkedés

Azon tevékenységek összessége, amelyekkel az egyedek környezetükkel állandó kölcsönhatásban a környezet ingereire válaszolnak. Az állatokra és az emberre valójában nem különálló fényingerek, hőingerek, kémiai v. mechanikai ingerek hatnak, hanem a környezet egésze. Ennek rneg felelően nem egy-egy receptor működése, v. egy-egy szabályozási folyamat megy végbe a szervezetben, hanern a környezet ingereire az egész szerkezet, az egyed válaszol. A viselkedés v. más néven magatartás öröklött és tanult összetevőkből alakul ki. Az öröklött magatartásformákat a fiatal állatok már tudják és azonnal alkalmazzák, mihelyt életük során szükségük lesz rá. Az öröklött magatartási formák kettős szabályozás alatt állnak. Kialakulásukhoz kulcsinger szükséges, amely önmagában is kiváltja a teljes cselekvéssort. Ugyanakkor a viselkedéshez belső motivációra is szükség van, amelynek mértéke növekedve kisebb intenzitású kulcsinger esetén is kiváltja a viselkedést. A tanult magatartásformák az egyedek közötti különbségeket hozzák létre a viselkedésben. Tanult magatartási forma a habituáció és a szenzitív magatartás. Az előbbi olyan tanult folyamat, melynek során a huzamosabban ismétlődő, enyhe, nem túlságosan kellemetlen ingerre az állat idővel nem reagál. A szenzitív magatartás éppen ellenkező jellegű. az ismételt ingerek hatására ilyenkor az állat ingerküszöbe csökken, a gyengébb ingerre is érzékenyebbé válik. Tanult viselkedés a kiscsirkék csipegetéstanulása is. A magasabb rendű állatokban a viselkedés változásának, a tanulásnak több formája is van. Ezek az ismétléses tanulás, a társításos tanulás és az operáns tanulás. Az első fokozatosan jön létre, a társításos tanulás során addig közömbös és alapvetően fontos ingerek társulása okoz viselkedésváltozást, az operáns tanulás során pedig az állat véletlen tájékozódó mozgásai nyernek megerősítést egy alapvetően fontos környezeti inger (pl. táplálék) által. A magatartás megváltozásának oka a memória. Ez a központi idegrendszernek az a működési része, amelyben az ingerek maradandó változásokat hoznak létre. A memória változásait hívjuk tanulásnak. Az állatok viselkedése nemcsak a környezet és az egyed kapcsolatában nyilvánul meg, hanem az állatok egymás közötti kapcsolataiban is. Ilyenek a szexuális, a territoriálisviselkedés, ilyenek a szociális kapcsolatok és az állatok közötti kommunikációs kapcsolatok is. Az állati viselkedésből fejlődött ki az ember viselkedésének alapja is. Az ember azonban a szocializáció folyamata során társ. lénnyé válik, tehát rá nemcsak a biológiai törvényszerűségek jellemzőek. E folyamatban a legnagyobb jelentősége az eszközhasználatnak, a beszédnek, a nyelvnek és az emberi kultúrának volt.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• állat
• ember
• magatartás
• mértéke
• tanulás
• mozgás
• idegrendszer
• törvényszerűség
• beszéd
• nyelv
• kultúra