Viselt hivatal elvesztése

A magyar btkv (1878. V. t.-c.) megengedi (60. §) a birónak, hogy külön mellékbüntetésként a vádlottat tényleg viselt hivatalától vagy állásától végkép vagy határozott időtartamra eltiltsa a következő esetekben: a közhivatalnokot, aki személyes szabadság elleni vétségeket követ el (197. §), vagy aki a házi jog megsértésének vétségét követi el (199. §); a postahivatalnokot vagy szolgát, aki a levéltitok megsértésének vétségét követi el (200. §); a távirdahivatalnokot vagy szolgát, aki a távirdai titok megsértésének vétségét követi el (201. §); azt, aki hivatásában való járatlanságból, hanyagságból vagy hivatása szabályainak megszegése által embernek halálát (291. §) vagy súlyos testi sértését (310. §) okozta; azt a vasúti hivatalnokot vagy szolgát, aki bármely szolgálati kötelességének megszegése által a vaspálya-vonaton vagy annak közelében levő személyeket vagy árukat a vaspálya által való megsérülés v. megrongálás veszélyének teszi ki (438. §); azt a távirdai vagy távirászattal megbizott hivatalnokot (felügyelőt, szolgát), aki a távirda használhatóságának félbeszakítását szolgálati kötelességének megszegése által okozta (441. §); a hivatali és ügyvédi vétségek elkövetőit (484. §). E mellékbüntetéssel rokon az az eset, midőn a biró a gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés eseteiben (1878. V. t.-c. 291. és 310. §) a bűnösnek talált személyt azon foglalkozás gyakorlatától végkép vagy határozott időtartamra eltilthatja, amely rendelkezés különösen a bábákat, orvosokat, mérnököket illeti. Ebben az esetben, ugy mint az előbbiekben, a biró a gyakorlatnak újból megkezdését újabb vizsgálattól vagy a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól teheti függővé.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Hivatalvesztés