Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Visztula... ----

Magyar Magyar Német Német
Visztula Weichsel (e...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Visztula

(Weichsel, Wisjela, Vistula), jelentékeny folyó Közép-Európában. Osztrák-Sziléziában, a Jablunka hegységben Visla falunál ered a Fehér-, Kis- és Fekete- (Biala, Molinka és Cserna) V. összefolyásából; köztük az első a Magurka hegy Ny-i lejtőjén 975 m.-nyi magasban, az utóbbi pedig 1154 m.-nyi magasban egy mocsárból ered. Egy zuhatag alkotása és a hajózható Przemsza fölvétele után szűk sziklavölgyben Schwarzwasser városáig folytatja útját; itt kilép a hegyes vidékből, 45 km.-nyi hosszuságban határul szolgál Szilézia porosz tartomány felől, átfolyik Krakónál, azután határt alkot Galicia és Lengyelország közt a San torkolatáig. Ezen alul lengyel területre lép, Pulavinál elhagyja a déli lengyel fensíkot, azután tágas, termékeny síkságon, alacsony partok közt mint 600-1100 m. széles folyó folytatja útját, elhagyja Varsót és ismét magasabb partok közé jut. Cservinszk és Plock között hosszukás, homokos szigetek terülnek el benne, Lengyelországban sehol sincs gátak közé szorítva; ezért gyakran elárasztja a környékét. Otlocsinnál, 15 km.-nyire Thorn fölött porosz területre lép. A Brahe és a Brombergi csatorna torkolatán alul ÉÉK, majd É-i irányban folyván, áttör a poroszországi dombvidéken; Mewénél ezt is elhagyja és kilép a termékeny V. síkságra, termékeny, de a 8 m. magas gátak dacára pusztító árvizeknek kitett delta vidékre, amely 1980 km2 területet foglal el, Danzig és Elbig közt 53 km. széles. Az n Montauer Spitzénél a V. azelőtt 2 ágra oszlott a V.-ra és Nogatra. A Nogat kifolyását azonban az 1845-től 1857-ig tartó vizi munkákkal elzárták; azóta 3 km.-rel lejebb a 2 km. hosszu V.-Nogat-csatorna visz a Nogatba. A Ny-i ág a V., Käsemark alatt ismét 2 ágra oszlik; a K-i ág a 25 km. hosszu Elbingi V. 10 ágban a Frisches Haffba szakad; a Ny-i ág a 33 km. hosszu Danzigi V. Weichselmünde vára alatt a Keleti-tengerbe ömlik. A V. egész hossza 1150 km., ebből porosz területre, illetőleg a határra esik 250, osztrákra 350 és oroszra 550 km. Vizterülete 198,184 km2. Jelentékenyebb mellékvizei balról: a hajózható Przemsza, a Pilica, a hajózható Brahe, a Schwarzwasser, Montau, Ferse és a Mottlau; jobbról a Raba, Dunajec, Wisloka, a hajózható San, a Vieprc, a Narev a Buggal, a Drevenc, Osszá és Liebe. A Brombergi csatorna a Netzével, illetőleg az Oderával köti össze. Nagyobb hajók csak a San torkolatától, kisebbek már Zabrzegtől kezdve járhatnak rajta. 1848 óta Varsótól kezdve rendes gőzhajójáratok vannak; kedvező vizállás esetén a gőzösök Sandomirig is felmehetnek. A hajók rendesen ápr.-tól okt.-ig mehetnek. Nyáron azonban a kis vizállás miatt kénytelenek azt megszakítani. Legrendesebben Thorn és Vloclavszk, Plock és Varsó közt járnak. Az áradások után képződő homokzátonyok a hajózásnak néha akadályokat okoznak, de porosz területen a folyót szabályozzák és orosz területen is történtek erre nézve kezdeményező lépések. A plehnendorfi zsilipen 1893-ban 18 070 hajó 493 608 t. áruval és 333 380 t. tutajozott fa ment át.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is