Vitézségi érem
rendjel, kitüntetés
II. József császár 1789. alapított egy arany és egy ezüst
vitézségi érmet oly legénységállománybeli katonák számára, kik magukat vitéz és
önfeláldozó cselekedetekkel az ellenség előtt kitüntették. Ő felsége 1848-ban
az ezüst vitézségi érmet egy nagy (I. osztályu) és egy kis (II. osztályu)
részre osztotta. Az arany és a nagy ezüst V. tulajdonosai mig katonai kötelékbe
tartoznak vagy államszolgálatban állanak, pótdíjat kapnak, mely a megszerzéskor
viselt rendfokozathoz van szabva. A kis ezüst V.-mel pótdíj nem jár. A
vitézségi érmek adományozási joga a hadseregparancsnokot illeti, ki azonban
ezen joggal időlegesen az alája rendelt hadtestparancsnokokat is felruházhatja.
Majdnem minden államban vannak hasonló érmek arany, ezüst vagy bronzból
(vörösrézből), melyeket egy érdemrend szalagján a mellen vagy a gomblyukban
viselnek. A mi vitézségi érmeinket a tiszti érdemkereszt szalagján hordják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|