Vitorla

a hajóárbochoz vagy a vitorlafához erősített és kifeszített (tárt) kisebb-nagyobb felülettel biró vászondarab, mely a szél erejének kiaknázása mellett a hajónak mozgási és mozgadozási képességet kölcsönöz. A V.-t erős vászonból készítik három- vagy négyszögalakban, széleit pedig egy kötélhez varrják. Ezen kötelet szegélyzőnek nevezik és pedig helyének megfelelőleg alsó, felső vagy vitorlafa- és oldalszegélyző. A V.-széleknek belső vágatát vitorlahajlatnak, alsó végeit szarvaknak, a felső végeket felső szarv vagy bütüknek hivják. Ezen elnevezésben csak a tarcs-V.-knál van némi eltérés. A V.-k alakja szerint megkülönböztetnek: vitorlafa-V.-kat, melyek a vizszintesen fekvő fákra öltve, a szél irányához mért állásaikban a fékek által szabályoztatnak; rúd-V.-kat, melyek kifeszítése és szélnek tárása egy rézsút felfelé nyuló rúd által történik (ezek kisebb tengeri hajókon és csónakokon találhatók); ág-V.-k (alul szélesebbek, mint felül), melyek az árbocok ágaihoz köttetnek és a szarvkötelek által feszíttetnek; tarcs-V.-k, melyek a tarcs köteleken csúszó kapcsokhoz öltetnek. Az ág-, rúd- és vitorlafa-V.-k négyszögletesek, bár alakra nézve egymástól eltérők, mig a tarcs-V.-k háromszögletesek. Az egyes V.-k elnevezését illetőleg l. Vitorlázat képmellékletet. A fő árboc előtt fekvő összes V.-kat elő-V.-knak, az attól hátra fekvőket pedig hátsó V.-knak, a tarcs- és ág-V.-kat együttesen él-V.-knak is nevezik. A V.-kat csigakötelekkel (ejtők) húzzák fel, melyeket a fedélzeten kezelnek. V.-t fel- vagy leölteni annyit jelent, mint azt a vitorlafához, ághoz erősíteni, kötni. V.-t feszíteni, tárni, zárni, bevonni a. m. azt a szél hatásának kitenni vagy ennek hatása alól elvonni, mely utóbbi esetben a V.-t először a vonó kötelekkel összevonják, azután a göngyölőkkel felgöngyölik és végre zsineggel a vitorlafán fekve összekötik. A V. fogásolása a V. felületnek kisebbítése.

Forrás: Pallas Nagylexikon