Vitus-tánc

(chorea sancti Viti, ballismus), sajátságos, folyton változó, szabálytalan izomösszehúzódásoktól függő, a test összes izmaiban jelentkező mozgásokkal járó önálló és jellegzetes betegség. E bántalom leginkább fiatal korban gyermekeken támad, továbbá nagy hajlandósággal birnak rá a terhes nők. A V. minden valőszinüség szerint fertőző betegség, amelynek oka közel áll a szivbelhártyagyuladást előidéző okhoz, miután a két betegség feltünően gyakran fordul elő együtt. Régebben a kedélyi megrázkódtatást s az utánzást is okul hozták fel, azonban ma az ilyen eseteket is fertőzésből kell származtatnunk. A V. lassan kezdődő bántalom, amelyet a beteg környezete sem vesz észre mindjárt elején s a gyermekeket gyakran megszidják ügyetlenségük miatt, amig kiderül, hogy az ügyetlenséget a V. okozza; gyakran csak az egyik testfélre szorítkoznak e mozgások (hemichorea). Amig enyhébb a folyamat, a beteg éjjelei nyugodtak, alvás idején a mozgások teljesen szünetelnek, ha azonban fokozódik a baj, a mind hevesebbé váló mozgások nem engedik elaludni a beteget, aki ágyában folyton ide-oda dobálódzik, kezeit, karjait megsérti s mindinkább kimerül. E mellett a beteg ingerlékennyé válik, érverése szaporább, arca kipirul. A betegség enyhébb alakjaiban a járási képesség, sőt a kezeknek bizonyos mértékben használhatósága megmarad, a súlyos esetekben azonban a betegek egészen tehetetlenek lesznek s ágyban is csak párnákkal gondosan körülvéve tarthatjuk meg őket sértetlenül. Az esetek többsége azonban nem ilyen súlyos. A betegség rendszerint 8-10 hét alatt meggyógyul, de néha hónapokra elhúzódik, a gyermekek rendszerint meggyógyulnak, a terhes nőkre azonban igen veszedelmes ezen betegség s néha halálos végü. Hasonlóan súlyos és kimenetelében még rosszabb betegség a Huntington-féle chorea, amely egyes szerencsétlen családokban átöröklődik s elbutulásra és halálra vezet; ez azonban igen ritkán észlelhető bántalom. A V. nevét szt. Vitusról nyerte. A V. gyógyítására az arzént és az antipirint használják, főleg az előbbeni sok tejivással egybekötve a leghatásosabb. Igen súlyos esetekben az idegrendszernek erősebben nyugtató szereire is kerül a sor.

Forrás: Pallas Nagylexikon