Vizállás

a viz magassága valamely folyóban vagy tóban; a viz szine ugyanis az áradás és apadás játéka szerint fölebb száll, vagy lejebb sülyed. A vizszabályozásnál igen fontos tudni e vizszin-változásokat. Főként háromféle V. az, mely a mérnököt érdekelni szokta: a legkisebb, a közép és a legnagyobb. A legkisebb V. hosszas szárazság után áll elő, vagy némely folyóban, mint p. a Dunán, télen, midőn a fagy a cseppfolyós viznek a folyóba juthatását megnehezíti; leginkább a hajózás és a viz hasznosítása szempontjából van fontossága, amennyiben kisvizkor a gázlókon a vizborítás csekély s ily helyeken az áthajózás megnehezül, másrészt a viz tömegében is megfogyván, ugy az ipar, mint a mezőgazdaság céljaira kevésbbé használható; vannak olyan folyók, melyeknek legkisebb vize semmi, vagyis medrük teljesen kiszárad. A közép V. A legnagyobb V. áradások alkalmával áll elő, még pedig v. hirtelen felhőszakadások idején (hegyi patakoknál), vagy hosszas esőzésnél, vagy hóolvadásnál, vagy végül jégtorlódások következtében; a legnagyobb V. árvédekezésnél, a védő töltések magasságának megállapításánál kiváló fontosságu; a hajózás nagy viznél esetleg szünetel a hidak elégtelen magassága miatt, amennyiben a hajók nem férnek át alattuk; vizhasznosítás szempontjából a nagy viz kedvező, főként a mezőgazdaság céljaira, amennyiben igen sok trágyázó iszapot hoz ilyenkor magával. A V. megmérésére a vizmérce szolgál.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Mérce