Vizállás
meghatározás
a viz magassága valamely folyóban vagy tóban; a viz szine
ugyanis az áradás és apadás játéka szerint fölebb száll, vagy lejebb sülyed. A
vizszabályozásnál igen fontos tudni e vizszin-változásokat. Főként háromféle V.
az, mely a mérnököt érdekelni szokta: a legkisebb, a közép és a legnagyobb. A
legkisebb V. hosszas szárazság után áll elő, vagy némely folyóban, mint p. a
Dunán, télen, midőn a fagy a cseppfolyós viznek a folyóba juthatását
megnehezíti; leginkább a hajózás és a viz hasznosítása szempontjából van
fontossága, amennyiben kisvizkor a gázlókon a vizborítás csekély s ily helyeken
az áthajózás megnehezül, másrészt a viz tömegében is megfogyván, ugy az ipar,
mint a mezőgazdaság céljaira kevésbbé használható; vannak olyan folyók,
melyeknek legkisebb vize semmi, vagyis medrük teljesen kiszárad. A közép V. A legnagyobb V. áradások alkalmával áll elő, még pedig v. hirtelen
felhőszakadások idején (hegyi patakoknál), vagy hosszas esőzésnél, vagy
hóolvadásnál, vagy végül jégtorlódások következtében; a legnagyobb V.
árvédekezésnél, a védő töltések magasságának megállapításánál kiváló
fontosságu; a hajózás nagy viznél esetleg szünetel a hidak elégtelen magassága
miatt, amennyiben a hajók nem férnek át alattuk; vizhasznosítás szempontjából a
nagy viz kedvező, főként a mezőgazdaság céljaira, amennyiben igen sok trágyázó
iszapot hoz ilyenkor magával. A V. megmérésére a vizmérce szolgál.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|